újratervezés

pár tollas patkány: kékes vadgalamb
csipeget morzsát, mikor a nagyharang
telefonomban kongat kettőt:
életemről a víz már elfőtt.
reggelimről és vacsorámról –
ha nem is gyógyít az idő, de ápol.

nem érinthetlek, de legalább látom,
hogy a hiányod kitölti álmom.
közben úgy mész el, hogy itt maradsz,
együtt szimatoljuk a télből lett tavaszt.
közben úgy maradsz itt, hogy elmész,
dalolni s közben nem-táncolni felkérsz.

telet és tavaszt, melyikük hol van?
most hason fekszem a sárban, a hóban.
tudod: sokféle börtön létezik,
börtön a szerelem és börtön a hit,
szenvedély mind, mint a cigaretta,
mint a töltött Colt, netán Beretta.

sírtam párszor – több könnyet nem ejtek,
estéimből inkább elfelejtlek,
s reggeleimben sem várlak többé.
régebb egész volt – átalakult törtté.

tollas patkány, morzsa, nagyharang.
mi: aranyszem és leples bitang.

az idő nem gyógyít, de ápol:
lassan szemünkre terülő fátyol.