„ Adjon nektek az uratok békességet, harmóniát, pávatollat”

Fehér Béla, akit legtöbben a 2015-ben megfilmesített, nagy sikerű Kossuthkifli szerzőjeként ismernek, új, szatirikus történelmi parabolájával a középkorba kalauzolja el olvasóit.

A Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett kerettörténete 1290-ben játszódik, IV. Kun László meggyilkolásának és III. András trónra lépésének esztendejében. Ekkor jegyzi le a Kozma -kvintett tündöklésének és bukásának rövidke történetét (1274–1276) a zenekar egyetlen életben maradt tagja, Cuppán, a pék.

Cuppán, a magát „Mesternek mondott C.” azon a barátjától, Kézai Simontól megörökölt íróállványon körmöli szorgalmasan krónikáját, amely egykor „P. magister” tulajdona volt. Ki mást is takarna a név, mint Anonymust, Béla király jegyzőjét. „P. magister” Gesta Hungaroruma volt ugyanis Kézai Simon, IV. Kun László, majd III. András történetírójának ihletője. Tőle vette át a hun–magyar rokonság legendáját, tovább színezgetve ezáltal az Árpád-ház dicső múltját a mindenkori politikai széljárásokhoz igazodva. Mert bizony javában zajlik az „Árpád-házi vircsaft”. Nagyúri oligarchák, kun (törökösen: kumán) vezérek, idegen országbeli trónkövetelők: Velencei András és Morva Jenő hercegek harcolnak egymással a koronáért. Dúl a polgárháború, a vetélkedés a nádorságért, a királycsináló szent krizma birtoklásáért és a Csém hegyére építendő várért. Sőt az új király sem hozza el az áhított nyugalmat és békét: „A nép jobb idők eljövetelében reménykedik, mint mindig. De keservesebbek jönnek, mint mindig.” A történetíró Kézai pedig ebben a zűrzavaros korban arra kényszerül, hogy épp aktuális urai ízlésének megfelelően folyamatosan átdolgozza művét: „Korábban Erzsébet anyakirálynő sürgette, naponta kérdőre vonta, mennyit haladt és minden sort el akart olvasni. Azaz dehogy, mert olvasni nem tudott, az átkozott Joakimmal olvastatta fel magának. […] Erzsébet visszavonult, most Tomasina, a mostani király anyja jár a nyakamra. Ha nem ér rá, Ramaccát, a király velencei mentorát küldi maga helyett.” Nem csoda hát, hogy öreg korára megkeseredik és megundorodik munkájától. Cuppán viszont csak a maga számára alkot, társai emlékének adózva és már helyzetéből fakadóan is alulnézetből, a hatalmi harcokon kívülálló kisember szemszögéből mutatja be a történelmet.

Ám a politika játszmái máshol sem zajlottak akkoriban különbül. Cuppán a regény végén a nápolyi hercegnővel, Izabellával hazatérő udvarhölgytől, Miriam Rosenblumtól egy kódexet kapott ajándékba, a Lu rebellamentu di Sichiliát. A krónika a szicíliai vecsernyeként elhíresült esemény leírása, amely legtöbbünk számára Verdi romantikus szerelmi melodrámájából lehet ismerős, valójában Izabella apja, a francia Anjou I. Károly elleni felkelés története. A legenda szerint a rebellió kiindulópontja az, hogy 1282. március 30-án, a húsvét hétfői vesperáson a Palermo melletti Szentlélek templomban egy francia férfi zaklatott egy szicíliai nőt. Ez vezetett aztán vérengzéshez és négyezer francia halálához. A polgárháború végül Anjou Károly elűzésével és Aragóniai Péter királlyá koronázásával ért véget. Mintha csak a történelem állandóan ismételgetné önmagát koroktól, országoktól függetlenül.

A regényből, akár a Kossuthkifliből, nem maradhatott ki a gasztronómia, Fehér Béla kedvenc kutatási területe. A Kozma-kvintett a zenélés mellett egy budai lacikonyha boldog tulajdonosa, ahol újdonságként félbevágott cipóba rejtett sült húst kínálnak vadhagymával. Igazi gasztronómiai mixszel van tehát dolgunk. A lacikonyha elnevezés ugyanis a 15. századtól jelent meg nyelvünkben. A legenda szerint Ulászló udvara olyan szegény volt, hogy a király kénytelen volt az utcai pecsenyesütőktől hordatni az ételeket. De a név valószínűleg arra a néphagyományra megy vissza, hogy vidéken László nap (június 27) után tették ki a tűzhelyet a szabadba. Ahogy a kvintett által kitalált szendvicsben sem nehéz felismerni a világ egyik legnépszerűbb gyorsételének, a hamburgernek az ősét. De ahogy a kvintett lacikonyhájának street food-ja országoktól, koroktól függetlenül mindenki számára ismerős, a zenéjük is amolyan középkori világzene. Vallásos himnuszok, török, magyar, kun népzene, dzsesszes improvizációk elegye. Némelyik dal címe ismert műre utal, mint az Ég a kunyhó (magyar csárdás), Röpül az úti por (Petőfi-vers), Vasszegekkel veretel (Ómagyar Mária- siralom). Ám többnyire szellemes írói lelemények, mint az Újjászületés fürdője, Gyanús erények, Távozzatok haraggal, Könyörgésre forgó vízimalom, Nyugtalan korpuszok, Szénán feküdni szenvedve, Három kötés tatár cérna, Curiam ipsorum, Remete, Manipulus polifónia, Ezüstművesek találkozása a szénégetőkkel, Búcsú a lacikonyhától vagy a Miriam szívdobbanása. Mert a politika ugyan elválaszt, ám a gasztronómia és a zene összeköt, társadalmi rétegtől, vagyoni helyzettől, kortól, nemtől, vallástól, nemzetiségtől függetlenül bárki egyformán élvezheti: „Ne nézzük, ki pogány, ki istenfélő! [...] A zene szóljon mindenki örömére. Ha erre esküszünk, máris zsebünkben a bölcsesség időmértéke.”

Így a kvintett lacikonyhájának vendégei között megtalálni mindenféle rendű és rangú embert, zenéjükkel is egyaránt meghódítják a piacokon, vásárokon tolongó köznépet és a királyi lakomák főúri közönségét.

A történelmi road movie-nak, amelyben a sötét középkor vérgőzös mindennapjai (kegyetlen gyilkosságok és orgyilkosságok, brutális kivégzések és vérengzések) keverednek színes gasztronómiai és zenei leírásokkal, legnagyobb érdeme, akárcsak a Kossutkiflinek, a nyelvi lelemények tárháza. Olyan, soha nem hallott történelmi személyek kelnek életre a regény lapjain, mint Csetnek fia Halamba nádor, Pörde fia Szepetnek vagy Csire fia Modrár. Mint Fehér Béla Tóth Idának adott interjújában1 bevallotta, honfoglalás kori településnevekből alkotott személyneveket. Anonymus vagy Kézai nyomdokait követve, akik szintén korabeli helynevekből konstruáltak hun vezéreket.

A regény történelmi mixéhez illő szellemes megoldás Baranyai (b) András borítóképe, aki középkori kódexek iniciáléját utánozva jeleníti meg az együttes tagjait, a fúvós Kozmát, Cuppánt, Besét, a vonós Hadacsut és a dobos Lebejket.

Fehér Béla regénye üdítő olvasmány, ugyanakkor sokszor nehéz eldönteni, hogy sírjunk vagy nevessünk. Mert folyamatosan déjà vu érzésünk támad olvasás közben, mintha mit sem változott volna a világ az eltelt 800 évben. Legfeljebb a lacikonyha félbevágott cipóba rejtett vadhagymás pecsenyéjéből lett hamburger.

Fehér Béla: Miriam Rosenblum és a Kozma-kvintett. Magvető Kiadó, Budapest, 2022.

1 Tóth Ida: Fehér Béla író a Miriam Rosenblum és a Kozma- kvintett című regényéről. Magyar Nemzet, 2022. 10. 09.