Parnasszusi pillanatok

Lapszám- és könyvbemutatót is tartott a Parnasszus folyóirat és kiadó az Ünnepi Könyvhét előtt. A két, nagy érdeklődés mellett zajló eseményről Payer Imre és Gulisio Tímea tudósított.

Payer Imre

Nádasdy Ádám a Parnasszuson és a Parnasszusban

Még az irodalmi folyóiratokban oly gazdag honi palettán is ritkaság, hogy ennyi ismert és elismert költő, író, irodalmi szakember adjon kéziratot egyetlen folyóiratszámba. Az még ritkább, hogy szinte mindannyian el is menjenek a lapszámbemutató estre. Pedig ez történt június 7-én este a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Ötpacsirta Szalonjában, ahol a főszerkesztő, Turczi István Nádasdy Ádám munkásságát állította a Parnasszus költészeti folyóirat új, tematikus számának Centrum rovatába. Érdemes a teljesség igénye nélkül felsorolni a szerzők, illetve a beszélgetésben résztvevők illusztris névsorát: Nádasdy Ádám mellett Várady Szabolcs, Margócsy István, Márton László, Kőrizs Imre, Csehy Zoltán, Szegő János, Czinki Ferenc, Vörös István, Orcsik Roland, Babiczky Tibor vett részt az esten; művével volt jelen Darvasi László, Visky András, Grecsó Krisztián, Falcsik Mari, Tőzsér Árpád.

A bevezetőben Turczi István megemlítette évtizedekre szóló ismeretségüket, azt is, hogy fiatal korukban szinte egyidőben jelent meg az első kötetük a Szépirodalmi Kiadó akkor induló sorozatában. Kifejezte, különleges alkalomnak tartja a mostani bemutatót, amit hosszas felkészülés előzött meg. Nádasdy jelenléte most is azt a jólesően kulturált hangulatot teremtette meg, amely az ő részvételével zajló estekre jellemző.

A lapszámbemutató a költő négy versével kezdődött Debreczeny Csaba színművész előadásában, ezek a művek mintegy felrajzolták a költő pályaívét. Ezután Czinki Ferenc a lapszámban megjelent, Nádasdy Ádámmal készített interjújának („Kidobálom a súlyokat, mégis nehezebb”) londoni körülményeiről beszélt. Egy egész napos kószálás és egy másfél órás koncentrált dialógus adta a nyomtatásban megjelent beszélgetés alapját.

Természetesen szóba került a költő fordítói munkássága is. Márton László verse játékosan a rímelhagyást hozta szóba egy rímes szonettben. Várady Szabolcs Mint bordatöréskor a röhögés – Néhány szó a Nádasdy-versről című miniesszéje kapcsán elmondta, az ünnepelt költészeti szemléletének kulcsszava a fesztelenség. Mindig elolvassa Nádasdy írásait bármely műfajban, mert lehet a téma régi, mindig meglepően újat tud mondani. Margócsy Istvánnak a lapban megjelent tanulmánya („Ne változtasd meg élted” – Nádasdy Ádám és a költőszerepek) azt taglalja, hogy a mostani költészet fősodra idegenkedik a szerelmi lírától, Nádasdy azonban sikeresen és érvényesen szembehelyezkedik ezzel a mainstreammel. A költő versvilága emellett ellentmond a romantika megalomán, prométheuszi, mindent lebíró attitüdjének. Derűs oldottság, mégis kulturált rendezettség jellemző rá, miközben tapintatos módon utal a létezés mélységeire is. Orcsik Roland, Babiczky Tibor, Csehy Zoltán, Kerber Balázs, Vörös István előadott versei arról tanúskodtak, hogy a költőtársak is ráéreztek minderre. Sőt reménykeltő, hogy Szabados Attila Szoba, bútor, levespor, fiók. Gondolatok Nádasdy Ádám költészetéhez című tanulmánya szerint a fiatal nemzedékre is hat Nádasdy alkotói világa.

Kőrizs Imre szerint a Nádasdy-vers olyan, mintha egyszerre jelenne meg benne Apolló isten nappali, derűsen harmonikus arca, majd éjszakai farkasmosolya, majd újra a derű és harmónia következnék. A lapszámban közölt esszéjében (Egy klasszikus maiul – A Szonetthez című Berzsenyi-vers mai magyar prózafordítása, magyarázó jegyzetekkel) a Nádasdy-átiratok közül Kőrizs a Berzsenyi-költeményt emeli ki, amelyből mai nyelvű magyarítás nélkül egyetlen szót sem értenénk. Szegő János a Covid „ajándékának” nevezte, hogy otthon, izoláltan volt ideje megírni a tanulmányát („Az az ív” – közelítések Nádasdy Ádám költészetéhez) a költő kötetcímadó verseihez kapcsolódva. Horváth Lajos Giottótól a Tragédiáig, avagy Dantén és Shakespeare-én túl – Nádasdy Ádám eddigi mintegy negyvenéves műfordítói pályaíve című tanulmányának főbb gondolatait osztotta meg a hallgatósággal, akik láthatták a könyvek reprezentatív borítóját is. Nádasdy Ádám Bánk bán-korszerűsítéséről kiderült, hogy saját édesapjának Bánk bán-operafeldolgozása adta az indíttatást, hiszen Nádasdy Kálmán maga is mintegy „dramaturgizálta” Katona József drámáját.

Ahogy a szalon megtelt az esten, úgy a szívünk is megtelt a sok érdekes, korábban nem hallott történettel, a Nádasdy művészetét új megvilágításba helyező megszólalásokkal. Márpedig irodalomnak ennél nagyobb reklám nem kell. A Parnasszus folyóiratnál persze nemcsak az élő költőket középpontba állító Centrum, de a befejezett életműveket újraértelmező Redivivus, valamint a világirodalom új trendjeit felmutató Lyra Mundi tematikus számok megjelenése is mindig eseményszámba megy.

Fotók: Székelyhidi Zsolt

További képek az eseményről a lapozható galériában!

Gulisio Tímea

„Aminél jobbat kívánni sem lehet”

Nagy érdeklődés mellett tartották meg a Parnasszus Kiadó 94. Ünnepi Könyvhétre megjelent könyveinek bemutatóját, az Írók Boltja telt házat hirdetett. Abafáy-Deák Csillag Ördögszekér, Acsai Roland Áttelelő nap, Bali Anikó Ha megérkezel, Cselényi Béla Brassai utca 1. szám, Gaál-Nyeste Katalin Bőr, Malejkó Norbert Hegymély, Feliks Netz Földtengelycsikorgás (fordította: Zsille Gábor) és Székelyhidi Zsolt Jelenések című köteteit ismerhették meg az olvasók.Az est házgazdája, a Parnasszus Kiadó és folyóirat alapító főszerkesztője, Turczi István volt.

Mint Turczi elmondta, a Parnasszus filozófiája idén sem változott: többnyire háromféle műfajban jelentek meg a művek: verseskötet, versfordítás-kötet és költészettel kapcsolatos esszé-, tanulmány-kötet szerepel a kínálatukban, ám idén ez kiegészült egy prózakötettel is. A szerzők rövid bemutatása után mindegyikük felolvasott egy verset vagy részletet most megjelent könyvéből.

A kolozsvári születésű Abafáy-Deák Csillag író és művészeti szakíró. Már több kötete jelent meg a Parnasszusnál, lassan a kispróza mesterévé növi ki magát. Turczi szerint Deák Csillag írásait intenzív totalitásuk teszi különösen érvényessé és izgalmassá. A szerző Ördögszekér című kötetének első novelláját olvasta fel, a Csillagharcost, amelyből megtudtuk, milyen a világ egy érdeklődő gyerek szemével, hogy a férfiak más nyelvet beszélnek, és az apák néha egyszerűen „felszívódnak”, ám ez sem akadályozza őket abban, hogy „csillagharcossá” váljanak.

Acsai Rolandot Turczi a mai magyar középgeneráció egyik legtermékenyebb alakjaként mutatta be. A költő-műfordítónak eddig huszonnyolc könyve jelent meg. A bemutatón Huzatos hazaút című versét olvasta fel legújabb kötetéből. A vers ütemére vele utaztunk, míg el nem hangzott a végszó: „Ami fúj, hazafújjon.” És ez olyasmi, aminél jobbat kívánni nem lehet.

Bali Anikóról szólva Turczi a debütáns költő líra és vers iránti tiszteletét emelte ki. A szerző Idomár című versét hallhattuk friss kötetéből, melyben a cirkusz az emberi kapcsolatok allegóriájaként jelenik meg.

Cselényi Béla első kötete több mint negyven éve jelent meg, 2019-ben Artisjus díjat kapott. Kezdetek óta a Parnasszus megbecsült szerzője. Idei, Brassai u. 1 szám című kötete kizárólag kolozsvári verseket tartalmaz, Turczi szerint hihetetlenül erős, izgalmas könyv, Cselényi Béla kortárs költészetünk jelentős és egyre jelentősebb alakja. A zilahi szilvapálinka szerepe a forradalomban című költeménye humoros formában mutatta keresztapját, és az ő „lelkének rendszerváltozását”.

Gaál-Nyeste Katalin Bőr című kötetének alcíme: „A testünk nem alku tárgya”. Turczi szavai szerint félelmetesen izgalmas belső utazás. Külön kiemelendő a kötet borítója, Fábián István grafikus, könyvtervező munkája. A Bőr Gaál-Nyeste Katalin első kötete, melynek Elhasznált test című versét olvasta fel a költő. „Amikor felkeltél, nem fájt semmid / Kicsit hiányzott, mert így olyan, mintha nem is élnél”, mondja, és talán mindannyian ismerjük ezt az érzést. Hátborzongató, ahogy a testről, mint önmagától elidegenített tárgyról beszél, amit bezacskóznak, bevákuumoznak, ami elhasználódik, kopik, mégis tiszta marad.

A Hegymély című kötet Malejkó Norbertnek a Parnasszusnál megjelent második könyve. Visz az áramlat című, felolvasott versének záró sora: „Talán nem is kell segítség”, rámutat, mi mindent megváltoztathat egy „talán” szócska.

Székelyhidi Zsolt azon kevés költők egyike, aki tud könyvet csinálni, azaz nemcsak megírni, hanem tipográfusként, nyomdász szemmel tervez meg egy-egy oldalt. Határozott szerénységgel nyúl a vershez. Most bemutatott könyve a Jelenések. Egy ilyen cím kötelez… „Lesem a bennem olvasót”, „Látom, a könyv nyílni akar” – a verssorok a próféciák hangján szónak.

Zsille Gábor Feliks Netz lengyel költő Földtengelycsikorgás című fordításkötete bemutatja nekünk a 2015-ben elhunyt Netz munkásságát. A lengyel alkotó nemcsak rajongott a magyar irodalomért, de népszerűsítette is. Viszonzásul most a Parnasszus és Zsille Gábor megismerteti költészetét a magyar olvasókkal.

A bemutatót a szerzők dedikálása zárta.