Ha ma élne Shakespeare…

A Prae Kiadó és a Webszínház Kft. közös kiadásában megjelenő harmadik évaddal 2025 karácsonyára teljessé vált a Shakespeare/37 könyvformátum sorozata.

Az angol reneszánsz drámaíró a világ legismertebb szerzője, darabjait folyamatosan játsszák a színházak, filmváltozatok sora készült, készül drámáiból. Sőt: számos át- és feldolgozás is született a műveiből. Csak a legismertebbeket említve a műfaji sokszínűség jegyében: a West Side Story vagy a Szerelmes Shakespeare egyaránt a Rómeó és Júlia motívumaira épül, ahogy Az oroszlánkirály vagy a Rosencrantz és Guildenstern halott történetének a Hamlet cselekménye volt a kiindulópontja.

De hogyan írná meg Shakespeare a drámáit, ha egy időgép segítségével a kétezres évek Magyarországán kelne új életre? Magács László ennek az ötletnek a nyomán kért fel harminchárom írót, hogy az angol drámaíró egy-egy művéből emeljenek ki egy számukra fontos problematikát, szereplőt és ennek alapján alkossák újra a drámákat egy jelenet erejéig. A felkért szerzők között találunk elismert, sikeres drámaírókat, mint Egressy Zoltán, Márton László és Tasnádi István, de reményteljes pályakezdőket is, mint Kemény Zsófi, vagy Kovács Dominik és Kovács Viktor. Mellettük számos színházi szakember: Kiss Csaba, Mohácsi István, Horváth János Antal rendező, Balázs Júlia, Fabacsovics Lili, Szilágyi Eszter Anna dramaturg vagy Kucsov Borisz színész erősíti a mezőnyt. Nádasdy Ádám és Papolczy Péter pedig Shakespeare életművének avatott ismerőiként, drámáinak, szonettjeinek fordítóiként kaptak helyet a kötetben.

Milyen kép bontakozik ki jelenkorunk Magyarországáról e drámaetűdöket olvasva? Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékának egyik elhíresült sora szerint: „Színház az egész világ”. Száraz Miklós György Király Jánosa ezt parafrazálja: „A világ mészárszék. Nem tudtátok? Mindenki ellensége mindenkinek, mindenki mindenkit felzabál. A törvény a napnál világosabb: ha nem zabálsz, téged zabálnak fel.” Mert bizony a darabok olvasása során – Totth Benedek előszavából idézve – olyan érzésünk támadhat: „Mintha a világ, legalábbis az, ami a hírekből érzékelhető belőle, felzárkózott volna a Titus Andronicushoz. Vagy megint az van, hogy igazából nem változott semmi.” Keserű, fanyar iróniával áthatott szatirikus történetek követik egymást a három kötet lapjain, ahol még a shakespeare-i vígjátékok is inkább tragikomédiába, sőt gyakran tragédiába fordulnak.

Balázs Júlia Álmodj róla, Demetrius (Szentivánéji álomparafrázis) című jelenete egy kapcsolat elhidegülésének fázisain keresztül nyújt látleletet elmagányosodott, elidegenedett korunkról, míg a Minden jó, ha vége jó című színműből készült Aleksovič Gábor-átirat, a Szeretni, akit nem lehet már egy család szétesésének, egy válásnak története. Szilágyi Eszter Anna Hárpiapornó (A makrancos) című etűdjében a kapcsolati erőszakban élő nők helyzetét állítja drámai erővel fókuszba. A két veronai nemes szerelmi bonyodalmakra épülő vígjátékából született Én, én, én, Horváth János Antal darabja, a nemes gesztusú baráti megbocsátás helyett gyilkosságba torkolló tragédiával zárul. Csurgó Csaba a Lóvátett lovagok nyitójelenetét feldolgozva a diktatórikus rendszerek hatalmi mechanizmusának kiépülését mutatja be, ahogy a kezdeti burkolt erőszak egyre nyíltabbá és totálisabbá válik, maga alá gyűrve és megtörve minden ellenállást. Talán az egyetlen üde kivétel Maros András Tetszik, ahogy című jelenete, amely egyszerűen csak azt vizsgálja egyik szereplője szavait idézve: vajon a szerelem csak „tejhabbal összekevert operettpuncs”?

Korunk magánéleti válságai mellett több darab foglalkozik az egyre erőszakosabbá és kiszámíthatatlanabbá váló világ társadalmi kérdéseivel, valamint a hatalomvágy mindent leigázó természetével. Kenneth Branagh emlékezetes filmje, az V. Henrik még vérben és sárban tobzódva ábrázolta a háború kegyetlenségének riasztó valóságát, Kácsor Zsolt dramolettje Shakespeare művét groteszk módon értelmezve a kereskedelmi tévék celeb-bokszmérkőzéseinek szintjére süllyeszti az angol és francia királyság százéves hatalmi harcát. Mohácsi István Julius Caesar igaz halála című darabja alulnézetből ábrázolja a diktatúra elleni lázadás fennkölt drámáját. Középpontba három lecsúszott mellékszereplő groteszk történetét állítja, akik belekeverednek az összeesküvésbe, majd véletlenül gyilkossá válnak, végül pedig a fejük felett zajló hatalmi játszmák hoppon maradt áldozatai lesznek. Több darab is a társadalom peremvidékén (hajléktalanok vagy prostituáltak között) játszódik, mint Forgách András Tónija (Antonius és Kleopátra), Kiss Csaba a Falstaff halála (IV. Henrik I–II.), Márton László Athéni Timón – parafrázisa, Molnár T. Eszter VIII. Henrikje. Ám ezek a jelenetek inkább a hatalom és az ember viszonyára, az emberi kapcsolatok kiüresedésére és a világ anyagiassá válására irányítják a figyelmet, mint a társadalmi marginalizálódásból fakadó kirekesztettségre.

A darabok többsége három-négy színészre írt hosszabb-rövidebb jelenet, de találunk három monodrámát is. Fabacsovics Lilinek a Trio Sordini zenekarral közösen létrehozott Tévedések/Syracusa/Ephesus című jelenetében a szöveg a zenével és a képpel alkot szövevényes, lüktető, érzéki labirintust. Lackó Gábor (aki a Lichtig második élete című regényében a holokauszt túlélőinek és azok utódainak sorsát követte nyomon) a Szellemidézés, avagy a Shylock-effektus hatástalanítása című monodrámájában finom iróniával vizsgálja Shakespeare antiszemitizmusának kérdését, valamint azt, miként hat a mai magyar társadalomra a búvópatakként időről időre felszínre törő antiszemitizmus.

Terék Anna, aki Kucsov Borisz mellett a kötetek másik Vajdaságból származó szerzője, a Perikles, Tyrus hercege című színmű egyik mellékalakját, Marinát választotta hősnőjéül. Az Érzékek örömtanyáján az erényét megőrző, tengerszemű hajadon allegorikus alakja Terék Anna lírai monológjában a prostitúcióra kényszerített, szexuális erőszaknak kitett nők tapasztalatát jeleníti meg. Magács László a Merlin, majd az Átrium Színház egykori igazgatója, ma a Trip összművészeti színházi vállalkozás vezetője. Így egyértelmű volt, hogy a megszületett darabokból előadások is készülnek. Négy év alatt százhuszonegy színész és hatvanegy filmes alkotótárs segítségével készült el a harminchat film. Az egyenként körülbelül húszperces alkotások többsége egy snittel készült és Budapest olyan rejtett, szokatlan helyszínein játszódik, mint az egykori zsinagóga, a romkocsma, a sportcsarnok, a vágóhíd vagy a Pünkösdfürdői Strandfürdő. Az egyedi kötet a teljesség élményét kínálja: a szövegek mellett található QR-kódok segítségével ezek a filmek okostelefonnal megtekinthetők. Aki viszont nagyobb képernyőn szeretné élvezni a színészi játékot, az a Tripart honlapján a Webszínházra kattintva nézheti meg az előadásokat.

Hogy a nagy Will elégedett lenne-e az eredménnyel, ennek eldöntését az olvasókra, illetve nézőkre bízzuk. Egy biztos, nem unatkozna: talán néhol elfacsarodna a szíve, máskor meg jót nevetne, mert a világ színpadán más-más köntösben, de koroktól függetlenül mindig ugyanazt a darabot játsszák.

Shakespeare/37. A Prae Kiadó és a Webszínház Kft. közös kiadása, Budapest, 2024–2025.