Az Irodalmi Jelen TOP10-es februári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Fenyvesi Orsolya Tükrök állatai című verseskötetének leggyakoribb kifejezései: tenger, óceán, föld, ég, levegő, Nap, Hold, bolygók, univerzum, mindörökre. Születhet-e hatásos költészet látszólag agyonkoptatott szavakból? – Evellei Kata recenziója

Mircea Eliade, a neves valláskutató Dionüszosz kertjében című kötetének novellái a létezés alapkérdéseivel és természettudományos rejtélyekkel foglalkoznak. Balogh Gyula értékelte a kötetet.

Szőcs Géza Ha polip szuszog Kolozsvárott című kötetében a haldokló barátnak, Sziveri Jánosnak mutatja meg Erdélyt, összevetve az egykori Tündérországot a jelen posványával. Farkas Wellmann Endre ismerteti a könyvet.

Kabdebó Tamás Róma ír szemmel című regénye a kettős identitású író látképe az örök városról. A valahová és a valakihez tartozás kulcsfontosságú kérdés minden élethelyzetben – üzeni a történet, mely egyben lenyűgöző Róma-panoráma is.

Elég nyitottak-e a magyar olvasók Centauri Jégvágó című regényéhez? Mit adhat a kamaszoknak és a felnőtteknek a rejtőzködő író szabad szájú könyve? Boldog Zoltán értékelte a művet.

A Puha kert először posztmodern családtörténeti mozaiknak, később irodalomelméleti problémákat megvillantó írásgyakorlatnak, majd kaotikus szerelmi viszonyokat feldolgozó, lírai darabok egymásutánjának tűnik. – Bicskei Gabriella prózakötetét Huszár Tamara értékelte.

Gerőcs Péter két novelláskötet után A betegség háza című regénnyel jelentkezett, amelyben egy nagyon is összeszedett szöveg teremti meg a káosz illúzióját. Megint egy bölcsészkönyv bölcsészeknek? – Pethő Anita értékelése.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es januári ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Ismert emberek, történelmi személyek közelében élőkről írni sikkes és kelendő dolog. A híresség családtagjai, szeretői, barátai – csupa izgalmas reláció, mi pedig mohón vetjük bele magunkat a történetekbe, hogy részesei legyünk egy kicsit e közelségnek. Valachi Anna A nő számomra rejtély – József Attila asszonyai című kötete a női lélek hatását vizsgálja a költő életművében.

Végel László regénye, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje egy soknemzetiségű közegbe vezeti az olvasót, ahol az elbeszélő és a szerb fiákeres történetein keresztül ismerhetjük meg Újvidék hányatott történelmét. Balogh Réka recenziója.

Zalán Tibor Holdfénytől megvakult kutya című verseskötete a búcsúzás jegyében fogant. A lírai hang még József Attilát is meggyilkolná, miközben sorra születnek saját kései zsengéi. Boldogh Dezső recenziója.

Kinde Annamária Húzódhatsz közelebb című verseskötete a mulandóság mellett egy másik élet lehetőségéről is beszél – egyszerűen, az olvasó nyelvén. Papp Máté recenzióját olvashatják.

Szabadszájúak, zavarosak, kegyetlenek, szerények, elfogultak? 2013 figyelemre méltó kritikusi mondataiból válogattunk. Sorrendünk véletlenszerű.

„Böszörményi sokat foglalkozik a magyar múlttal, a hazavesztéssel. Megszólalásain nemcsak az aggodalom hallatszik át, hanem poétikailag szerencsés módon a nyolcvanas évek erdélyi költészete is” – Boldogh Dezső recenziója

Az ELTE Eötvös Kiadó olyan szótárt jelentetett meg, amelynek egyik célja, hogy csökkentse a „digitális bennszülöttek” és a „kinnrekedtek” közti különbséget. Tóth Mihály értékelte a kiadványt.

Hász Róbert A Vénusz vonulása című regényében a 18. századi csillagász és nyelvész, Sajnovics János utazásába kapcsolódhat be az olvasó. Mosonyi Kata értékelte a könyvet.

„A szerző lélekbúvárokat megszégyenítő ügyességgel old föl a meséken keresztül rejtett szorongásokat, félelmeket, melyektől majdnem minden gyerek, de még sokszor felnőttek is szenvednek” – Csepcsányi Éva írása Sopotnik Zoltán Fahéjas kert című kötetéről.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es decemberi és karácsonyi ajánlója a legfrissebb líra- és prózaköteteken kívül gyerek- és ifjúsági könyvekkel kiegészítve. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Balázs K. Attila első kisregénye, a 2013-as ünnepi könyvhétre megjelent A zöld fotel lakója meglepetésként hat 2009-ben kiadott első verseskötete (Vizuáliák) után. A szerző egyébként is kései indulónak tekinthető, hiszen 1973-as születéséhez és számtalan folyóiratbeli publikációjához képest viszonylag hosszú idő után debütált a könyvpiacon. Benedek Leila í­rása.