Az okkultizmusról, alkímiáról, rózsakeresztesekről és hasonlókról írt könyveknek szép sora van, az egyik remek korai változat épp Szerb Antal Pendragon legendája, ám a világsiker Umberto Eco nyolcvanas években írt opusai, a Rózsa neve és a Foucault-inga megjelenése után következett. Besorolásuk is bizonytalan, a sci-fi a homályos, gyakran áltudományos tartalom miatt, a fantasy viszont a valósághoz való túlságos kötődése okán nem fogadja be. A spekulatív fikció az a platform, ahová nyugodt szívvel tagolhatjuk.

Hermann Hessét a huszadik század gazdag német irodalmának legnagyobbjai közé sorolja az utókor ítészeinek hada. A Narziss és Goldmund, valamint a Nobel-díjat nyert Az üveggyöngyjáték tökéletességre törekvő remekművek. Pályája korábbi szakaszában írt két kurtább regénye a széles olvasóközönség kedvencévé vált az elmúlt évszázadban.

John Barth (1930–2024), a tavaly elhunyt, matuzsálemi kort megért amerikai novellista, regényíró hosszú pályáját realistaként kezdte, majd posztmodern ikonná vált, aztán saját metafikciós stílusában alkotott, végül egyetemi esszéíró lett belőle. Dolgozatom a spekulatív irodalmi stílusba is sorolható impozáns negyedik regényével, a Giles Goat-Boy: or, The Revised New Syllabus cíművel foglalkozik.

Sir Kingsley William Amis (1922–1995) angol regényíró, költő, kritikus és tanár. Több mint 20 regényt, hat verseskötetet, memoárt, rengeteg novellát, rádió- és televíziós forgatókönyveket, valamint társadalom- és irodalomkritikai művet írt. Leginkább szatirikus írásairól ismert.

Christopher Priest a hatvanas évek angolszász new wave mozgalmának második hullámához tartozó író. Hazánkban kevésbé ismert szerző, néhány novellája és két könyve – a GFK sorozatában megjelent szürrealisztikus Kifordított világ, és a későbbi, filmadaptáció alapjául szolgáló Tökéletes trükk – olvasható magyarul. A dolgozatom témáját adó Fugue for a Darkening Island az egyik legkorábbi alkotása (1972). A brit birodalom maradványaiból akkor is érkeztek bevándorlók, leginkább Ázsiából.

Lawrence Durrell (1912–1990) angol költő, regény- és színműíró világhírű alkotása a négy egymással összefüggő kötetből álló Alexandria Quartet. A buja, érzéki tetralógia olvasók és kritikusok körében is osztatlan sikert aratott. Durrell későbbi regényei, a kétrészes Aphrodité lázadása és az Avignon Quintet viszont vegyes kritikát kapott.

Annak ellenére termékeny regény- és esszéírónak számított, hogy viszonylag későn, az ötvenes éveinek derekán kezdett írással foglalkozni. Regényei közül több, például a Wolf Solent (1929), a Glastonbury Romance (1932), mai szemmel is komoly szépirodalmi értékkel bír.

Lengyel Péter 1939-ben született Budapesten, eredeti neve Merényi Péter. Édesapja, Merényi Endre, hadifogságban halt meg 1943-ban. Lengyel Sándor vegyész fogadta örökbe, az ő nevét vette fel. Iskoláit a fővárosban és Veszprémben végezte (ekkor írta első novelláját). 1962-ben az ELTE BTK spanyol-olasz szakán szerzett diplomát, 1963-64 közt egyetemi lektor Havannában. 1965-ben adja ki első írását, 1967-ben megjelent első novelláskötete, a Két sötétedés.

Trenka Csaba Gábor 1959-ben született Szegeden, az ELTE-n végzett magyar-történelem szakon. Dolgozott a filmgyártásban rendező-asszisztensként és forgatókönyvíróként is. Első könyve 1990-ben jelent meg, rögvest feltűnést keltve, hisz az alternatív történelmi regény mint sci-fi zsánertéma addig ritkán került a magyar olvasóközönség elé.

Rovatunkban helyt adunk olyan írásoknak is, amelyek egy-egy régebbi, szinte elfeledett művet elemeznek, netán jól ismert könyvet helyeznek új megvilágításba. Az alábbiakban Vasi Szabó János egy olyan szerzőt mutat be, aki novelláival jelen volt a magyar fikciós-fantasztikus irodalom (mai értelemben vett) kezdeteinél.