És szétkallódnak ők, ha meghalok.
Ez az életem, hát képzelhetetlen.
Nem leszek. Pedig nem.
Igen.

 
 
Szélben hajladozó pipacsokról jut ma eszembe
érzékeny, remegő combok közt felfeketéllő
csiklód, alhasad, és mint hajnali ködben a szirmon
szégyenkezve lecsorgó harmat: öledben a nedvek.
Szám szélére ragadt mézként nyalom ezt le, ha alszol.

medvék, hiénák grasszálnak
valami történik a világban
tél-csillag maradék népe fázik
zúzmara száll szívére a hazának
(Tóth Erzsébet)
 
hiába giccses, azt hittem, örök
az erő benne – de eltörött
(Rónai-Balázs Zoltán)

ágaskodnak a fák a föld
hullámzó puha mellkasán
bordó bőrömön át a vágy
mint komp holdra vigyázva száll
testemből ki-kigőzölögsz
már nem látnak az álmaim
duzzadt számon a fognyomod
halvány más ölel át ha félsz

PUTYIN BÍRJA A HIDEGET - ITT A FARSANG, ÁLL A BÁL - FELROBBAN A KONGRESSZUS - AZ ELSŐ NAP FERENC NÉLKÜL- A SZEXIPAR IS VÁLSÁGBAN VAN - BAJNAI IS ORBÁNT VÉDI - MEGSÉRÜLT AZ ENDEAVOUR - BÚCSÚ CSEH TAMÁSTÓL - MELYIK UJJUNKAT HARAPJUK LE? - AZ ÖREGEDÉS A SZÜLETÉSSEL KEZDŐDIK - MENNI VAGY MARADNI? - CSINGILINGI PRÜTTY!

Fagylalt rák ecet
Számban piac
Nyakamban ék
Szememben gömb
A világ titkon alant
Felhozom neked
Kavicsok tükrében
Játszik a lelkem
Sós lé borítja testem
Remegve úszik bennem
A hold az otthonunk

Mintha egy hóval töltött
Homokórában szánkóznánk,
Az időben szánkózunk.

Acsai Roland versei
 

„Mi a nyelvünk hegyére tettük
Akár az ostyát, a Napot
És kiéhezve nyeltünk egy nagyot
Mielőtt fekete pengéjű kardjuk
Húsunkba harapott.”
Slobodan Nikolić versei
 

érted megszerettem arcaim:
hogy idegenből ismerőssé
váljak vágyak és szavak
mentén sárguló levelek
Simándi  Ágnes versei

 
Mekkora csönd van.
Egyetlen gyűrődés
sem a tükrén, sem
fölgyűrődés a húsában.
Hegy lehet ez?
Hova lett belőle a
durvaság kőzuzaléka?

Ez itt a west-balkán
ez itt egy nyugati tér
itt nem történik késelés
itt nem történik tömeg
se verekedés
és nem törhet ki pánik
itt nincs tél
itt nincsenek halottak
itt nincsenek élők

 
nekünk kirándulni kellett
keringőzzünk az egyik kupacon
mondod
és táncoltok zenét képzelve hozzá
a talpalávaló megvan és roppan nagyokat
táncoltok pantomim közelkép 
önfeledt percekig

 
nincs szükségem harcra: nyerek
elhozom magamhoz a szerelmemet
készülök Istennek óriásnak erre a nyárra
sőt: tavaszra! nincs idő a halálra!

lassan és majdnem örökre foglak
meg kozmosznyi fogolynak
a boldogságot színes üveget
széttöröm: a boldogság leszek!

 
...Tollai csapkodnak, szíve dübörgő
     motor,
Mintha túl késő lenne, túl késő
Didereg az éterben
Dala egyre vadabbul és vadabbul kavarog
És az örvénylő napban
A pacsirta lassan elpárolog...
Acsai Roland fordítása

Mire ideér
a második hó
meg kell írnod
igazoló jelentésedet
az úristennek
honnan azok a véres
ujjlenyomatok a papíron

BOLDOG ÚJ ÉVET!

Író pedig írónak
Szemét ki ne ássa, -
Ne is legyen az idén
Napfogyatkozása
Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-,
S előfizetőben.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez új esztendőben.

ébredéskor
az álomfoszlányokban
van egy táj,
hol az anyag nem
szégyennel impregnált,
s végre istent talál
az online magány,
az imádság

 
Bora, Debreczeny György, Jász Attila, Jakatics-Szabó Veronika, Jónás Tamás, Lackfi János, Ladik Katalin, Láng Eszter, Nyerges Gábor Ádám, Palman Zsuzsa, Papp Tibor, Pinczés József, Rónai-Balázs Zoltán, Tóth Erzsébet, Tőzsér Árpád verseivel és képeivel kívánunk Boldog Karácsonyt minden olvasónknak.
Pinczés József: Karácsony

Én, Antonio Pusic kapitány,
Születtem 1760 decemberének egyik éjjelén,
Úgy döntöttem, hogy elhajózom innen.
Hogy eddig itt éltem, az csak a furcsa véletlen műve.
Sose gondoltam, hogy ily hosszan
Időzöm majd Raguzában... 
Szegedi-Szabó Béla Győrffy Ákosnak ajánlott verse

 
Amilyen a bőr alatti réteg. De ezt már írtuk.
„Hát szóval ilyenek az emberek, az ilyen
emberek, mint én is, megtudom, milyen is
vagyok. Milyen?”