Luca tudja, az ágyban dől el minden. Ha nem is minden, mégis minden. Tanulj, figyelj, jegyezd meg a gesztusokat, a reakciókat, tárold őket, mondja a fapinának és a facsődörnek, akik fapinából és facsődörből állnak. Az erő(szak), a túlhabzott ego, az önzés, a hatalom, mert a világ ilyen, a putritól a palotáig működik, hasznot hajt, sikert sikerre halmoz. Az ágyban viszont nem működik, így Luca. Tehát a hatalmasok, az egocentrikusok, a sóherek, az erőszakoskodók, magyarul mondva: a fapinák és facsődörök – az ágyban meg vannak lőve. Csak néznek, hogy akkor most mi van? Nem értik. Nem is érthető. Az ágy a legragyogóbb demokrácia terepe. A szabadságé. Ahol szabadság van, ott szabadság van. 
Luca széke 12.  

Fogtam a telefont vizes kézzel, szuszogtunk a kagylóba. Te onnan, valami kétezer kilométerre innen szuszogtál, éreztem az illatodat, átjött a levegő. ’Aludsz már’, kérdezted. ’Hiányzol’, mondtam, és hogy némileg át van rendezve a lakás, áttoltam az ágyat. Azt hiszem, mondtam az orgonaszót is. De inkább mégiscsak elfelejtettem mondani, mert arra gondoltam, hogy milyen nehéz lesz letenni. ’Jó, most már tegyük le. Nem kéne letenni?’ Letettem a telefont, kinyitottam az ablakot, leültem olvasni, próbáltam odafigyelni. Oda tudtam figyelni.
 

Tavaly is így volt, jövőre is így lesz. Az apa a piacról hozott alélt halat a kádban úsztatja. Kimegy a bárdért és megparancsolja családjának, hogy amíg ő bent harcol, addig a fürdőszoba ajtaja előtt álljanak vigyázzban, ezzel igazolva az iránta érzett ámulatot és tiszteletet.
 

Arra is választ ad, jó birtokosai vagyunk-e tulajdonunknak.
Ha nem locsolgattuk rendszeresen, enyhén, kézből, langyos vízzel, a hajtások görbék. Ha görbe, a következőkben jobban figyeljünk, mi görbül, mennyire görbül. A görbület szögéből kiszámolható a veszély nagysága, min vagyunk kénytelenek változtatni.
 Luca széke 11.  

Egy remek, masszív, nagypofájú tarajas, aki harcos futkosás, kergetés, dühödt kukurikú, haragos tarkócsípés, hátkarmolászás után bepöttyinti a magot. Ha mindez nem történik meg látványosan, szemérmetlenül, akár a libák szeme láttára, akkor rántotta, tojáshab, sütemény, rakott krumpli, rántott leves szabadon, de csirke ritkán kel a tojásból. 
 
Luca széke 10. 

A szavazóba, aki most csak készülődik a választásra, próbálgatja fejben, ugyan mi lenne, ha őt választanám budai pasámnak, milyen, ha a másikat, szöget üt, de csókolom, miért szeretik az én kedvencemet, szabadna megtudnom? Mi van itt a háttérben? Ezek má’ megint összejátszanak? Most újra nem tudja, kire szavazzon. Hát ilyes a rontáselhárítás. Amint a szomszédasszonyról gyanítom, meg akarna rontani, kivédem, közben én rontom őt. 

Társadalmi balsorsunk társadalmi hazugságok következménye. S e hazugságok folytán talánynak látszik az egész magyar népsors, holott nincs itten semmiféle titok, csak eltagadott tények és gondosan csomagolt társadalmi hazugságok vannak. Csaknem két évtizede a magyar faji és nemzeti gondolattól hangos közéletünk. Meg kell tehát végre mutatnunk, hogy a magyar parasztságnak, tehát a magyar fajiság törzsének és törzsökének történelmi szerepét mindig akkor törték le, midőn jogos emberi céljait és kívánságait fojtották meg.
 

Vegyük hát sorra, melyik tizenhárom szimbólum közül választhatunk az ülőke lapjára, amellyel helyünket, helyzetünket mutatjuk Lucának. Rajzolhatjuk, véshetjük, festhetjük, kinek mi esik jobban. Hazudni a választásban nemigen érdemes, Luca pontosan tudja, mi van, még nálunk is jobban tudja, minthogy látja a jövőt, mi pedig nem. Mondunk valamit, amit évekre szólóan érvényesnek gondolunk, pedig már holnap érvénytelen.
Luca széke 8. 

Belgium: Aki a jó erkölcsökbe ütköző iratokat kiállít, elad vagy szétoszt stb. Ausztria: Aki az erkölcsiséget és szemérmet durván és nyilvános megbotránkozást keltő módon megsérti stb. (Még a legjobb valamennyi közt.) Spanyolország: Aki nyomtatvány útján és nyilvános megbotránkozást keltve oly tanokat terjeszt, melyek a közerkölcssel ellentétben állnak. Portugália: Aki az általános erkölcsi érzetet megsérti. Hollandia: Aki erkölcsi vonatkozásban visszataszító iratot terjeszt. Anglia, Norvégia, Dánia törvényhozása általában csak obscén írásművekről beszél.  

Decemberben véget ér az arab-izraeli háború. A kezdeti nehézségek (jóm-kipúr hosszúnapja, felkészületlenség, némi elbizakodottság a hatnapos háború okán) után az arabokat bezavarják részben a sivatagba, részben a tengerbe, futás közben pedig, hogy maradó nyoma, nem felejthető emléke maradjon az akciónak, telelövik a Varsói Szerződés honvédkórházait sebesültekkel Bukaresttől Budapestig.
 

De bekeneti a kilincseket. Az ágylábakat. Bekeneti a szoba négy sarkát. A kaput. Egy csokorka a párna alá. Enyhén végigdörzsöltet egy-két intim testrészt is, szimbolikusan (nem sorolom), hogy a boszorkány meg ne szállhassa, hogy legyen tej a gyereknek, legyen erő, egészség, termékenység. Ugyan minek? Luca maga ellen hoz utasításokat? Hogy ő maga ne tudja megszállni, amit pedig megszállna? Luca mama saját magától óvja a meztéllábas embert? 
Luca széke 7.  

Megcsörren a bilincs,
Lehull, gazdája nincs:
A sírjából kikel,
Mert friss vért színi kell,
A vámpírok hada.

 
Száz és száz füstszalag bodorodjon az ég felé, amikor Luca elrepül a fekete akácokkal díszített fehér táj fölött, hadd dobbanjon meg a szíve: Lám, hát helyet csinál az újnak az én kedves, szorgalmas népem.
 
Luca széke 6.  

 
 
Huszonegy bujdosó magyar vitéz folytatta útját a rengetegben. Először eltűnt a szilfa, majd zömök tölgyesek tömött lombja takarta el a felettük kavargó felhőket. A Váradnak futó utat még magasabb hegyek követték. O’sváth úgy gondolta, addig rejtőzködnek, míg nem tudnak biztosat a magyar fősereg sorsa felől. – Kocsis Csaba: A legelső pandúr, Irodalmi Jelen Könyvek, 2010
 

Lehetőleg ne látogassuk meg szeretőnket. Mondjunk valamit. Hazudjunk valami átgondoltan okosat. A Luca napi titkos légyott azt jelenti, nem becsüljük valódi értékeinket. A szerető minden más napon értéknek, vagyontárgynak, költséges élvezeti cikknek, jókedvnek és örömnek számít, de mivel nem a mi valóságos vagyonunk, inkább drága szórakozás, ráadásul ellenőrizetlenségében párhuzamosan más vagyona is lehet. Amit ő kap, kikerül a házból.
 Luca széke 5.  

Mit loptak el tőle, mikor történt, milyen körülmények között, mekkora kárnak látta akkor, mekkora nyereségnek érezte később. Vigyorog, basszus, milyen jól jártam, hogy ellopták (a nőt, akit később a tolvajtól is elloptak, a tolvaj tolvajától is elloptak, és így tovább, végül aztán nem lopta el senki, mert nem kellett senkinek, hiába a jelentős ágyi szak- és anyagismeret). A dolgok végtelenül cifrák, soha nem olyan egyszerűek, egyértelműek a jelenidőben, mint remélnénk.
 Luca széke 4.   

Luca tiltja a kölcsönös Luca-napi házalást. Ott az év többi része.
Büntetésfajtákat helyez kilátásba, mert kötelező tudomásul venni, a legjobb barátnőt is boszorkányos szándék mozgatja, a kíváncsiság, a próbafutam és a kóstolás vágya, még ha veszettül tiltakozik is a gyanúsítás ellen. Ring a szép fenék. Csapkod a pilla. Csapkod a kétértelmű mosoly. Elforgatja a ház ura figyelmét. Megosztja, elviszi a ház hasznát. Nem tartanak a szerszámnyélbe vert ékek. 
 Luca széke 3. 

Luca napon tilos nagyobb munkába kezdeni, viszont engedélyezett, sőt kívánatos a szokottnál jobb kedvű, lendületesebb szerelem. Luca ezt jó szemmel nézi. Aki Lucát szerelemmel köszönti Luca napon, s a tizenhárom napot nagy kedvvel és szikrázóan végigszereti, a szerelem, a szeretett társ mellette marad, el nem hagyja semmi pénzért, senki delejes csábító kedvéért a következő Luca napig.
 Luca széke 2. 

Kormányozunk kézen-közön,
és utánunk a vízözön,
így vezetni élvezet,
ezért aki él, vezet.

Babits Mihálynak ez az adventi szonettje korai korszakából származik. Jól megmutatkozik benne, hogyan fordul a klasszikusokon (kelta centi) nevelődött fiatal költő a természettől (kék őz) a városi világ felé, egyúttal hogyan jelenik meg benne már ekkor a kultúra (Nissan) irtánti végtelen és kielégíthetetlen vágyakozás.