A horror-író - I. István
Augusztus horrorhónap. Minden hónap horrorhónap, de augusztus kiemelten az.
Augusztusban több százmillió szúnyogot, legyet, bögölyt mészárolunk le kézzel, lábbal, légycsapóval. Százliteres mennyiségben kenődik a vér karra, combra, nyakra.
Augusztusban jönnek rá a gyerekek, hogy azonnal vége a nyári szünetnek, és elkezdenek idiótaként viselkedni.
Augusztusban, két hónap kánikulai kín után elköszönnek a földi világból a szívesek, a magas vérnyomásban szenvedők (mondjuk, ettől boldog az Állam, de mit várunk tőle, az Állam maga a horror).
Maradjunk az irodalomnál.
Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hal (1038) meg Árpádházi István író. I. István, aki Államalapító Szent Istvánként híresült el, általában nem íróként ismerjük. Pedig író. Írta volt ugyanis Intelmeit Imre herceghez. Csak az író ír. Viszont a herceg nem olvasta.
Nem elég az államalapítás heroikus feladata, a sok keresztelés, akasztás, családirtás, nyakazás, négyelés, herélés, vakítás, nem elég, hogy a párja német asszony (s mint tudjuk, a német asszony maga a horror), élete végére is marad szépen a horrorból. Meghalnak lányai, akikkel hatalmi szövetséget köthetne, fiai, akik örökölhetnék a trónt. Legsúlyosabban azonban Imre herceg halála érinti.
Lépnie kell. Utolsó lépései maga a horrorba hajló tévedés.
Unokatestvérét Vazult megvakíttatja, ez a kor kedves gyakorlata a trón lehető várományosait leszerelendő, a törvényben ugyanis szerepel egy tétel, mely szerint csak egészséges, testileg hibátlan ember lehet király. Vazul fiait száműzi, és kínjában itt tévedi a legnagyobbat: örökbe fogadja az olasz Orseoló Pétert, aki nyolc éves horrorba viszi az országot, amíg végre megérkeznek az Árpád-házi hercegek, akik hosszú rendet vágnak a rendetlenségbe.
Endre herceg és a nemesek forradalma ez. Az első magyarországi forradalom. Péter csapatait szétszórják a forradalmi nemes urak, őt elfogják, és a kor nemes hagyományának áldozva kiszúrják a szemét. Tűnődjön a sötétben, akar-e még magyar király lenni pimasz olasz létére.
Lehet, nem Istvánnak köszönhető, de augusztusban az ember behúzott nyakkal, a fal mellet oson. Soha nem tudhatni, mi zúdul a nyakába.
Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Esztergom) az első keresztény magyar király, aki a Kárpát-medence magyar törzseit fegyverrel és/vagy békés úton uralma alá hajtotta, a törzsi lázadásokat pedig leverte.
Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az egész Kárpát-medencére kiterjedő keresztény magyar államot. Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Ő szervezte meg a magyar keresztény egyházat, nevéhez fűződik a tudományosság magyarországi kezdete is.
