Az utolsó népi-lakossági író
Január 22-én negyvenhárom éves (sz. 1967) az író, hírügynök Ficsku Pál író, könyvkiadó, szerkesztő, hírügynök 11 év alatt végezte el az egyetemet, közben dolgozott restaurátorsegédként. Volt az Új Holnap főszerkesztője, írt filmforgatókönyvet, volt a Nyugat c. tévéműsor szerkesztője, volt egyetemi óraadó, sőt négy hónapig gimnáziumi tanár.
Pufi Press néven néhány éve kiadót alapított.
Állítása szerint személyében tisztelhetjük az utolsó népi írót. Ezt később megváltoztatta, egy ideje lakossági íróként határozza meg magát.
„Önéletrajzaimat egy Hervay Gizella sorral szoktam kezdeni: „én térképen tanultam járni”, utalva ezzel arra, hogy 35 éves korom ellenére jelenleg a 21. lakásban élek. Amúgy 1967-ben születtem Debrecenben Gyulai Csaba néven a Homok u. 39 alatt, ami arról híres, hogy húsz méterre van tőle a Makk Tizes nevű kocsma, talán innen ered a kocsmák iránti vonzódásom. 1990-ben a pécsi István borozóban kaptam a Ficsku Pál nevet, amely nyelvészetileg a Pu Fi és a Pu Fi Csku nevekből vezethető le.
Évekig büfékocsikban éltem – lásd Hervay. Ritkán írok.”
Így is van.
Nem egy hajszás író.
De most majd meglátjuk. Megszülettek felesége ikrei (Gyerekgyár címmel köszönti világrajöttüket), óriáslakásba költözött, pihenteti a kiadóját, elszerződött az Ulpius Házhoz. Betöltötte a negyvenet. Minden változik. Egyedüli kérdés az, hogyan képes írói módszerein változtatni a szorgalom, és ha változtat, az mit tesz azzal a sűrű, képes prózán, amit használ - tettem fel némiképp lírai hangulatban - a költői kérdést a napon, amikor betöltötte a negyvenet. De mint az interjúból kiderül, az élet nem habostorta. Sőt, éppen nem habostorta.
Ízelítő a 2009. őszén készült Ficsku-interjúból:
A gyerekeimet pontosan két évvel ezelőtt elrabolta (szó szerint) a feleségem, Budapestről elrabolta Pécsre, amíg én Miskolcon voltam. A rendőrséggel se tudtam visszahozni őket. (Ennyit a szerelemről meg a lombiklétről…) Azóta a gyerekelhelyezési perben még a tanúmeghallgatások se fejeződtek be, első fokon, éppen ezért fontolgatom, hogy feljelentem a Magyar Államot kiskorú veszélyeztetése miatt. Ez nem vicc. Ezen kívül a családon belüli erőszak érdekel, amit a nők követnek el a férfiak ellen. Ez nagyon komoly dolog, és nagyon kevesen hajlandóak nyilatkozni. (Klikk és tovább: http://irodalmijelen.hu/?q=node/3699)
Művei:
Könyvek:
A videodisznók esete és más történetek (Seneca Kiadó, 1995)
Élni három nővel (Seneca Kiadó, 1997)
Matatás a végeken (Seneca Kiadó, 1999)
Szakbarbárok (Pufi Pressz, 2001)
Gyerekgyár (Ulpius Ház, 2006)
Filmek:
Gipszben (rendezte Szekeres Károly, BBS)
Hét rongy (rendezte: Sós Júlia, MTV)
Szortirozott levelek (rendezte Kovács Ágnes – később Cannes-i nagydijas -, BBS)
Zöld az Isten (rendező Paczolai Béla – rendezés alatt)
Babakeringő (rendező Szekeres Károly – rendezés alatt)
Aranyos öregek (rendező Sós Júlia MTV)
Rádiójátékok:
Az ellopott kódex titka (Péterfy Gergellyel együtt, rendezte Hegyi Árpád Jutocsa, Magyar Rádió 1997)
Magzatbuli (rendezte Sulténszky László, Magyar Rádió, 2007)
1995-ben a Péterfy Gergellyel együtt Az ellopott kódex titka címmel irodalmi, oktatási cd-romot készítettek (fejlesztő mérnök: Sütő Károly, Minor), amely mesejátékot helyesirási és olvasási feladatsort, megoldásokat és számitógépes játékokat tartalmaz Az általános iskola alsó tagozatában máig is ajánlott oktatási segédeszköz. Az 1995-ös Hungarodidact Nemzetközi Oktatási Kiállitás Aranydiplomáját kapták érte.