Hajnal Anna
Gyepüfüzesen született, Budapesten élt. A harmincas évek elejétől jelennek meg versei a Pásztortűz és az Álláspont c. folyóiratokban, a Nyugat 1933 decemberében közli először (az irodalomtörténet a Nyugat harmadik nemzedékéhez sorolja).
Első kötete Ébredj fel bennem, álom címmel (1935) jelenteti meg. Babitsot tartja mesterének. Létrehozza a Tóth Árpád Társaságot, tagjai, írók, költők, kritikusok, a lakásán tartják felolvasásaikat, vitáikat, az irodalmi klub egyszerre titkos kommunista sejt is talán. A társaság – nem sokat tudunk róla – (ami ötven-száz éve történt, keveset tudunk), megér egy mondatot. A TÁT különböző műveltségű, világnézetű, származású s társadalmi hovatartozású írókat s íróicsoportosulásokat hoz össze. A népi költőket, Erdélyi Józsefet, Gulyás Pált, Illyés Gyulát, Sinka Istvánt és a sor folytatható. Ugyanakkor a harmadik Nyugat-nemzedéket, Csorba Győzőt, Jékelyt, Weörest. Az összejöveteleken Habán Mihály, Hajnal Gábor (Anna öccse), Illés Árpád, Keszi Imre (akiről még szó lesz), Trencsényi-Waldapfel Imre és Vas István is részt vesz, de felbukkan Füst Milán, Déry, József Attila, Kassák és Lesznai Anna is.
1937-ben feleségül megy Keszi Imréhez. Itt történik a végzetes hiba, hiszen van egy csuda nő, de a férjet minden valamirevaló ember – irodalmár, zenész – gyűlöli, mint a vett szart (mondja a palóc). Saját elvtársai is utálják a Szabad Nép kritikarovatában '46 és ’49 között végrehajtott irodalmi tömegmészárlásáért. A haragból az asszonyra is jut.
Az irodalom mezején, ahol a népek értik a betűt, és nem felejtenek soha, szól a Kalasnyikov. Ráadásul tisztán kommunista meggyőződésből, ami a háború után, a komplett agymosás előtt, okoz némi fejtörést.
Nem árt megjegyezni a korral kapcsolatban, ha Keszi céltüskére tűz írót, az áldozat reggel a KATPOL priccsén ébredhet, és egy időre megoldódnak géppapír, gépszalag gondjai.
Találok a neten egy félmondatot kettejükről, idehozom kölcsönbe, pontosabban aligha foglalható össze: "állítólag Keszinek is voltak emberi vonásai, nyilván Hajnal Anna ismerte ezeket". Ha költészetét tekintve létezhetne Hajnal Anna a száznegyedik születésnapon, az ok is elevenen él még, amiért mégis halott. A kékcédulás választásokkal kezdődő szoros kontraszelekció a jobbakat is altatja. Aztán lesz, ami lesz.
Hajnal Anna József Attila-díjas költő, Hajnal Gábor költő nővére, Keszi Imre felesége. A Nyugat harmadik nemzedéhez sorolják. Testvére, Hajnal Gábor lánya Kartal Zsuzsa költő, kritikus.
Főbb művei
Ébredj fel bennem, álom, 1935.
Himnuszok és énekek -, 1938
Összegyűjtött verseim, 1946
Füzes. Gyepüfüzes (elbeszéIő költemény) 1948
Óriások százada, 1952
Utószó az ifjúsághoz, 1954
Esők, szelek, csillagok, 1956
Olajos korsó, 1961
Szertelen nyár (válogatott versek) 1965
Kölcsönkenyér (válogatott műfordítások) 1968
Parti város, 1970
Csak ennyi? (összegyűjtött versek) 1971
Időjárás jelentés hajóknak, 1973
Ének a síkságon (összegyűjtött versek) 1977
Alkonyfény (posztumusz versek) 1978
