Páskándi Géza
Ül az alacsony mennyezetű (és alagsori) Kortárs szerkesztőségében a sarokban hosszú, erős szálú barna hajával, akár egy törzsfőnök. Így él az emlékezetben. Meg úgy, hogy halála után sokáig várjuk, megjelenik – prózában – ötvenhatban kiharcolt hat éve a Duna-deltában. Nem jelenik meg. Ehelyett drámát ír számtalant, huszonkét rádiójátékot, hét tévéfilmet, mozifilmeket: Holnap lesz fácán (Sára Sándor), Hány az óra, Vekker úr? (Bacsó Péter), A szalmabábúk lázadása (Palásthy György). Ami nem próza. Ki emlékszik arra, ami nem vehető le a polcról ebben a tömegtermelésben?
Tanulmányok: Bolyai Tudományegyetem, BTK, Jogtudományi Kar, Kolozsvár. 1949-ben a szatmárnémeti Dolgozó Nép, 1949-53-ig a bukaresti Ifjúmunkás szerkesztője, 1953-57-ig a kolozsvári Utunk munkatársa. 1957-ben magyar nacionalizmusért, nyilvános izgatásért hat évre ítélik, a szamosújvári börtönben, majd kényszermunkán a Duna-deltában rab. 1963-ban szabadul. 1963-64 fizikai munkás, 1965-ben visszakapja a közlés jogát, 1969-ben felmentik a börtön jogkövetkezményei alól. 1970-74 a Kriterion Könyvkiadó főlektora. 1974-ben áttelepül. A Kortárs irodalmi folyóirat munkatársa 1991-ig. 1987-ben az Fiatal Művészek Klubjában rajzaiból, verseiből rendeznek kiállítást. Az Erdélyi Magyarság szerkesztőbizottság elnöke. A TV Magyarok c. műsorának szerkesztő bizottsági elnöke, a Magyar Írók Szövetsége választmányi tagja, 1992-95 a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja. Munkáit többek között német, román, angol, francia, lengyel, bolgár, finn, spanyol nyelvre fordították le. Színműveit Magyarországon kívül Romániában, Angliában, Lengyelországban, az USA-ban és Csehszlovákiában is játszották. Díjak, elismerések: Írószövetség Díja (Románia), József Attila-díj (1977), a Magyar Művészetér Alapítvány Díja (1991), Kortárs-díj (1992), Kossuth-díj (1993), Szép Ernő-díj (1997)
Árulja el nekem valaki, ilyen életút mellett, ennyi visszakereshető dolgozat után miképpen lehetséges, hogy száz emberből egy sem ismeri a nevét, ezerből egynek rémlik valami, tízezerből egy azt is tudja, valami "kommunista" íróféle volt, ötvenezerből egy ismeri a nevét, olvasott tőle, százezerből egy azt is tudja, honnan érkezett, merre távozott. Súgja meg valaki, ilyen kondíciók mellett szabad irodalomba ölni az életet? Nem túl nagy a kockázat?
Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest. 1995. május 15.) erdélyi magyar író, költő, drámaíró.
1949 és 1953 között az Ifjúmunkás hetilap, illetve Előre című napilap munkatársa. 1953-tól Kolozsváron tanul a magyar szakon, közben az Utunk című irodalmi lapnál is dolgozik. 1957-ben letartóztatják, és az állam és közrend elleni izgatás vádjával hat év börtönre ítélik. A börtönbüntetést a Duna-delta egyik munkatáborában tölti. Szabadulása után Bukarestben alkalmazzák könyvtári raktárosként és bibliográfusként. Feleségül veszi Sebők Annát (Páskándiné Sebők Anna). 1971 és 1973 között a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári szerkesztőségének lektora. 1974-ben települ át Magyarországra; itt a Kortárs című folyóirat főmunkatársa, majd 1991-től a Nemzeti Színház dramaturgja. Erdélyi triptichon címmel három jelentős dráma szerzőjeként ismerik meg a színházjárók. A három dráma három neves közéleti férfiú: Dávid Ferenc,Apáczai Csere János és Péchi Simor a főalakjai. A Nemzeti Színház Sütő András mellett valódi házi szerzőjének tekinti Páskándit.
Betegsége, majd halála "gátat szab az életmű kiteljesedésének" - így a szakemberek.
Az Erdélyi Magyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztőbizottsági elnöke. A Magyar Írók Szövetségének választmányi tagja, 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja.
Művei
Piros madár (versek), 1956
Holdbumeráng (versek), 1966
Szebb a páva, mint a pulyka (gyermekversek), 1968)
Zápfog király nem mosolyog (mesék), 1969
Az eb olykor emeli lábát (párbeszédek, színművek), 1970
Tű foka (versek), 1972
A vegytisztító becsülete (elbeszélések), 1973
Beavatkozás (krimi-regény), 1974
Színművek: A rejtekhely, Időszak, A hülyegyerekek avagy A vándorköszörűs, A sor, Magvető, Budapest, 1974
A szárnyas bocs (mesék), 1975
Papírrepülő eltérítése (versek), 1976
A sárikás anyós (eposzok), 1979
Tréfás-pipás-kupakos (gyermekversek), 1979
A királylány bajusza (mesejátékok), 1984
Erdélyi triptichon (drámák), 1984
A szabadság színeváltozásai (esszék), 1984
A szalmabábuk lázadása (meseregény), Móra, Budapest, 1985
A szörnyszülött (elbeszélések), Szépirodalmi, Budapest, 1985
Üvegek (novellák), 1986
Az árnyékfejtők (regény), Szabad Tér, Budapest, 1988
A sírrablók (regény), 1989
A Nagy Dilettantissimo (versek), 1990
A Nagy Légyölő (meseregény), 1991
Az Árpád-házi Triptychon (drámák), 1994
Begyűjtött vallomásaim (önéletírás), 1996)
Műveiből készült filmek
"Legalább Európát", 1972, rendező Fischer István
Holnap lesz fácán, 1974, rendező Sára Sándor
Tornyot választok (TV-film), 1975, rendező Mihályfi Imre
Hány az óra, Vekker úr?, rendező Bacsó Péter
A szalmabábuk lázadása, 1999, rendező Palásthy György
Árnyékban, 1999, rendező Seprődi Kiss Attila
Díjak, kitüntetések
Román Írószövetség Díja
1977 – József Attila-díj
1991 – Magyar Művészetért Alapítvány Díja
1992 – Kortárs-díj
1993 – Kossuth-díj
1997 – Szép Ernő-díj
