Sárközi Mátyás – A Londoni magyar értelmiség hajdanvolt klubjáról
Szép kiállítású, sok képpel illusztrált könyv jelent meg Budapesten Czigány Magda tollából "Szigetmagyarság – Londoni magyar sziget" címmel az európai emigráció körében nagy tekintélynek örvendő, de fénykorában Magyarországon sem ismeretlen Szepsi Csombor Kör történetéről. Ez a klub, amelynek nem volt elnöke, vezetősége, taglistája, tagdíja, s még műsoros estjeinek a színhelyét sem mondhatta magáénak, hanem az angliai lengyelektől kölcsönözte, két-három lelkes, 1956-os emigráns kezdeményezésének köszönhette a létét, 1965-től az 1980-as évek utolsó harmadáig. Addig élt, amíg a két alapító-atya: Czigány Lóránt irodalomtörténész és Siklós István költő (egy ideig a BBC Magyar Osztályának vezetője), érdemesnek találta energiáját, és igen sűrűn szerény anyagi erőinek egy részét is a fenntartására áldozni. A rendszerváltozással, a hazautazás új lehetőségeivel, az eszmék szabad áramlásával a klub tulajdonképpen jelentőségét vesztette, s csendben megszűnt. Annál is inkább, mert Czigány és Siklós a londoni magyar nagykövetség kinevezett diplomatái lettek.
Szepsi Csombor Márton (1595–1623) peregrinus diák volt, aki – első magyar útleíróként – könyvet írt európai kalandozásairól, ebben taglalta Anglia akkori életét és viszonyait is, tehát nehezen kimondható neve ellenére igen alkalmasnak látszott, hogy őt válassza névadójának az a kis társaság, amely Londonban, fehér asztal mellett határozta el, hogy rendszeresen össze kellene hívni a húszezres angliai magyar emigráció értelmiségi és irodalomszerető tagjait találkozókra írókkal, előadókkal és egymással, őrizve messze a hazától a magyarságukat, magyar kultúrájukat. Részt vett ebben a munkában egy régebbi emigráns, ifjabb Iványi Grünwald Béla történész is, és ketten látták el jó tanácsokkal Czigányt és Siklóst: a már évekkel előbb Angliába emigrált Szabó Zoltán, valamint Cs. Szabó László. Utóbbi azonnal jelezte, hogy vállalja a nyitó előadást, "Ó, te arany gond, fénylő zaklatás" címmel, Shakespeare politikájáról.
Mi volt a cél? Nemzedéki elkötelezettség nélkül fórumot biztosítani a szellemi vállalkozókedvnek, főként irodalmi műsorok rendezésével és könyvek kiadásával.
1965 és 1988 között több mint száz alkalommal hívta össze a címlistáján szereplőket a Szepsi Csombor Kör az elegáns lengyel Polish Hearth-palota valamelyik szalonjába, olykor a nagy színháztermébe, hogy meghallgassák olyan jeles nyugati személyiségek előadásait vagy felolvasásait, mint – a teljes felsorolás igénye nélkül – Szabó Zoltán, Cs. Szabó László, Határ Győző, Szász Béla, a londoni egyetemen magyar irodalmat oktató Cushing professzor, Méray Tibor, Gosztonyi Péter, Kibédi Varga Áron, András Sándor, Bikits Gábor, Csokits János, Gömöri György, az orientalista Fehérvári Géza, Ferdinandy György, Kende Péter, Bisztray György, Thinsz Géza, Kabdebó Tamás, Horváth Elemér, Mózsi Ferenc és Krassó György, s persze maga Czigány Lóránt, Czigány Magda vagy Siklós István, de arra is törekedett a Kör, hogy – amennyire lehetséges – Magyarországról vagy Erdélyből Londonba látogató írók, történészek is fellépjenek, velük is megismerkedhessen az angliai magyar értelmiség. Szerepelt tehát a Kör szervezésében, irodalmi vagy előadóesten Vas István, a kolozsvári Fodor Sándor és Bálint Tibor, Mészöly Miklós, Oravecz Imre, előadóművészként Illyés Kinga, továbbá Kosáry Domokos, Béládi Miklós, M. Kiss Sándor, Czine Mihály, Gombár Csaba és – még csak mint az angol–magyar diplomáciai kapcsolatokat kutató történész – Jeszenszky Géza.
A sorból kiemelek két eseményt. Illyés Gyula költői estje volt a legnagyobb szenzáció a Szepsi Csombor összejöveteleinek történetében. Mint mondani szokás: " a csilláron is lógtak", s még az előadóterem előtti lépcsőházban is sokan szorongtak. 1980-ban pedig hat költő mondta el a verseit: Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Pilinszky János és Vas István. A névsor magáért beszél.
A hit és az akarat évtizedeken át életben tartotta a Kört, amely több mint húsz könyv kiadását is vállalta. Nehogy teljesen a feledés homályába vesszen, mit jelentett az angliai és a nyugati magyar értelmiségi emigrációnak mindez – erre szolgál Czigány Magda gonddal összeállított és a legfontosabb részletekre kiterjedő könyve.
