Weöres Sándor, aki 1947-ben már országos hírű költőként kapott Székesfehérváron igazgatói állást, hamar ráunt a kisvárosi életre. Az észak-európai és távol-keleti világrészeket is bejáró, állandóan a lelki táj dimenzióit kereső költő pezsgőbb szellemi életre vágyott. – Sebők Melinda tanulmánya alig ismert érdekességekről rántja le a fátylat Weöres munkásságából.

Az Irodalmi Jelen szilveszteri kirakós játéka versekből, novellákból – pajzán, könnyed, okos, vidám és kőkomoly szövegekből. Lehet bakugrani és láncra fűzni. Szemezgetni és szortírozni. Nyitogatni és mentegetni. És linkelni. És linkelni.

Európát játszottam. Kusza játék.
Északot, Délt, keletet, nyugatot.
Egyik félt. Másik röhögött. És
simogatott. És rúgott. Ugatott.
(Szilágyi Domokos)

a szememből
áradó fényből szél lett, befelé fújó, drága
hajam tüskés bokorrá rémült, és ujjpercnyi
darabokban, mint szögeső, fejemről lábfejemre hullt

Hogy mindkét oldallal együttérzünk, se nem árulás, se nem szerepzavar, hanem az érzékenység természetes formája. Mint ahogy az is, hogy felmérjük saját felelősségünket. Például azt, kudarcot vallottunk annak megmagyarázásában, miért fontos, hogy Csöngén állhat egy Weöres Sándor-szobor.

Lekoppintható versek, 3D nyomtatóval megjelenített, kitapogatható sorok, térbe kivetülő Weöres-galaxis és versfújás: a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres-kiállítása olyan látványosság, amely kilépett a hagyományosan tisztelettudó-didaktikus tárlatvilágból, és szó szerint a kezünkbe adja a költészetet.

Kecskeméten, a városháza szecessziós épületének udvarán 2013 júliusának utolsó szombatján a Gyulai Várszínház három előadóművésze vezette el a nézőket a felolvasás, a tánc és a zene segítségével a teljesség felé.

Illyés Gyula költői estje volt a legnagyobb szenzáció a Szepsi Csombor összejöveteleinek történetében. Mint mondani  szokás: " a csilláron is lógtak", s még az előadóterem előtti lépcsőházban is sokan szorongtak. 1980-ban pedig hat költő mondta el a verseit: Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Pilinszky János és Vas István. A névsor magáért beszél.

​​​​​​​Weöres Sándort még jól ismerte Bucz Hunor, aki a Kétfejű Fenevad első színrevitelét rendezhette, így került kapcsolatba a neves költővel. A Huszadik századi klasszikusaink sorozat keretében Weöres Sándorról Végh Attila költő, filozófus beszélgetett színész-rendező vendégével a Magyar Írószövetség klubtermében.

Harcsa Veronika magánkiadásban megjelent albumán főként a Nyugat különböző nemzedékeinek alkotásai közül válogatott, és az egymástól eltérő ritmikájú költeményeket a dzsessz segítségével próbálta egymáshoz és a könnyűzenéhez közelíteni. 

Kertész Dániel nem fogalmazott zajos kiáltványokat. Ha úgy tartotta kedve: felkerekedett, hogy lencsevégre kapja Hrabalt Prágában – hogy ne említsük Mándyt vagy Weöres Sándort a Vörösmarty téren. Nem küldte senki. Vette a viharkabátját, fogta a gépét, elindult, hazatért, előhívta a képeket, majdeltette a fiókjába. Soha nem nyomult, nem volt stréber, nem volt lieblingje senkinek, sem udvari festője. - Szőcs Géza írása a festőről, és képei az Irodalmi Jelen virtuális galériájában.