Szőcs Géza: 1947. április 11-én, az EMKE előtt
– Sándor bátyám, Isten éltessen születésnapodon!
– Nem hiszek a szememnek. Hát az a vonatbaleset? S a temetés?
– Temetések.
– Megtörténtek, vagy nem?
– Ki tudja.
– Itt az új könyvem. Medvetánc. Dedikáljam?
– Medvetánc? Hm. Nekem is volt ilyen címmel könyvem.
– Semmi nem véletlen.
– Például, hogy egy napon születtünk.
– Én Kassán születtem, este nyolckor.
– Én pedig Pesten, fél kilenckor. Öt évvel később.
– ESTE NYOLCKOR SZÜLETTEM, FÚJT A SZÉL. (1)
– A TALLÓ KALÁSZAIT HÁNYVA (2)
NAGY SZÉL KAPOTT FEL EGYSZER ENGEM.
S HOGY A HARANGOK BÚGTAK, FÖLNŐTT
A SZÍVEKBEN NAGY, ESTI BÉKE.
A GYILKOS VÉGZETT EMBERÉVEL
S ÚGY MENEKÜLT, KALAPLEVÉVE.
–TE RENDETLEN, VIGYÁZZ, A REND VESZÉLYES. (3)
A SZARVAS A VADASKERTBEN MEGŐRÜL,
A SÖTÉT FÁK ALATT A SZENVEDÉLY LES,
VÉRCSEPPEK CSÖPÖGNEK A HÁZTETŐRŐL.
AZ IDŐ HIDEGEBB LETT. MIND MEGHALTAK, (4)
KIKET SZERETTEM. KÖD FEDI A HOLDAT.
KUTYÁM ÖREG MÁR, REKEDTEN CSAHOLGAT.
HALOTT FEKSZIK A HÓBAN. VÉRE ALVADT.
– A SZEGÉNY ASSZONY RÉG HALOTT MÁR, (5)
DE FIÁT A SZÉL EL NEM HAGYJA.
EGYÜTT NYÖGÜNK AZ ERDŐN ÉJJEL
S EGYÜTT ALSZUNK EL VIRRADATRA..
(1) Márai Sándor: Ujjgyakorlat. 1.
(2) József Attila: Április 11
(3) Márai Sándor: „Verseskönyv” (1944–45) Versciklus egy-hatvanhárom.
Tizenhárom.
(4) Márai Sándor: Ujjgyakorlat.
(5) József Attila: Április 11
