Ugrás a tartalomra

 

Vodka és vonat – Muszka Sándor versei

Muszka Sándor 

 

Vodka és vonat 

Muszka  Sándor versei

 

 

 

Hazafele
               Király Lászlónak 
 
 
Legyen benne vodka és vonat. 
Búzatábla, elhagyott malom.
Erdőtűz szakadó hóesésben.
Egy későn érkező vágtató lovas.

Legyenek benne varjak és farkasok.
Éjszaka járó fekete autók.
Legyen egy nép is, hol egy jászol egy gyerek,
legyen a nevük letagadottak.

És legyenek benne vég nélküli éjek.
Szűnni nem bíró, jajongó hófúvás.
A hó alatt házak, szerető asszonyok.
Hogy minden, hogy legtöbb.  

 
 
Lugas
 
Nem dolguk nekik nyelveken szólni,
míg szemük planéták kigyúlt virágát,
álmainkat az Ördög kísérti,
gyökeret vernek.
Eső és bor öntözi törzsük,
nótaszó, zavart elhallgatások.
Piruló lányok bőrét horzsolják,
áram fut át.

Árnyékukban gyerekek nőnek,
hintát lenget a szél, sikongó öröm
madarat röptet a türkizült égbe,
hetek és hónapok.

Széllel, sorvasztó faggyal birkóznak,
a gonoszt riasztja egy helybe táncuk.
Várnak, kivárnak, örök közönnyel,
új rügyet bontanak, ha kihal egy család.

 
 
A hídon
 
Megnedvesítem arcom a szélben
az utolsó éjem talán még itt kint
nem bírom vissza
tartani székletem
félek
bevisznek majd
vagy magam megyek be
senkit nem ismerek
nézem hogy szalad tova
a sárga víz
vérzem
annyi mindent
hihettem volna még
nem vagyok öreg
a mindennél nem több
amit akartam
vége
pár óra még és elfogy a bor
hagyom hadd ússzon
vízzel az üveg
ami csak volt mind
rajtam kívül volt
bűntelen.
 
 
 
Eső
 
Chopinnal kezdte
fél deci kevert
az asztalra szórta nyugtatóit
ez szilva
ez körte
ez barack
ez málna
ez virágoskert
ez a gyerekkorom.
 
 
 
Lecke
 
Azt kérdezed, hogy jutottunk ide,
hol örök az éj, és nincsenek évszakok.
A történelem süllyedt hajó csak,
s hol meg nem termett még
gyomon kívül más.
Emlékezünk-e az útra idáig,
mily jelzőtáblák mentén indultunk?
Vagy mindenben csak magunk meglátni
akartuk, s ez  szabta irányunk?
Kutattuk-e okát bárminek is,
vagy hagytuk ködével az ormok magányát,
s míg borotvapenge táncolt erünkön,
nyögtünk a kéjtől?
Miről is akartunk beszélni hát,
kik semmiből semmit nem tanultunk soha,
tán angyalnak hittük magunk, 
s így éltünk,
ahogy reméltük, egy  másik világban.
 
 
 
Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.