„Hüllőmód vedlik a magány”
„Hüllőmód vedlik a magány”
Helikon 2016 – 20
A Helikon kéthetilap 20-as számában – amelynek vezető anyagai az 1956-os emlékévhez kötődnek – több izgalmas, nem föltétlen a forradalomhoz kapcsolódó szépirodalmi műben merülhet el az olvasó. Egyik ilyen említésre méltó szöveg a nemrég Méhes György-debütdíjjal kitüntetett Tamás Kincső Toll című meséje. Az erdélyi periodikák mostanság az írónő szerelmes-erotikus levélregényétől „hangosak”. Az inkább felnőttekhez vagy nagyobb gyerekekhez szóló meséből arra következtethetünk, hogy a szerző szívesen lavíroz a különböző műfajok között.
http://helikon.ro/author/tamas-kincso/
Gothár Tamás a fiatalok írásait közlő Pavilon 420 rovatban gazdag verscsokorral jelentkezik. A szerelemről szóló egysorosai mellett nem lehet figyelem nélkül elmenni.
A cím nélkül versének alábbi látomásos képei azt sugallják, hogy valami egészen új van a nap alatt, a kortárs erdélyi lírába újabb átütő tehetség fog berobbanni: „hüllőmód vedlik a magány / kifordult tüdő a pánik / araszol utcahosszat / az ego elszórja szöveteit”.
A fiatalok rovatában figyelemre méltó Szabó R. Ádám Vasárnap c. rövidprózája és André Ferenc illesztések c. hosszúverse is.
http://helikon.ro/illesztesek/
A lapszám kuriózuma a negyven éve elhunyt Szilágyi Domokos néhány levele, amelyben többek között az Öregek könyvének keletkezéstörténetéről gazdagodunk új információkkal, s kéziratos változatát láthatjuk a Vád c. versnek.
http://helikon.ro/szilagyi-domokos-levelezesebol/
Az 1956-hoz kapcsolódó anyagok között izgalmas kultúrtörténeti csemege László Noémi interjúja Stefano Bottoni történésszel, Egyed Emese kritikája Illyés Gyula: Naplójegyzetek 1956–1957 – Atlantisz sorsára jutottunk c. kötetéről, valamint Vida Gábor A semmi és a haza c. vezércikke, amelyben Erdély és 56 viszonyát bontja ki.
http://helikon.ro/azt-erzem-hogy-helyettem-es-nevemben-cselekedtek/
http://helikon.ro/a-semmi-es-a-haza/
A lap szépirodalomi tartalmai közül László Varga Edgár verseit és Aurel Dumitrașcu költeményeit Jánk Károly fordításában ajánlom még az olvasók figyelmébe.
A Kinematográf rovatban Ferenczi Szilárd a 16. Filmtettfeszt fontosabb filmjeit méltatja, a Theátrum rovatban pedig Bréda Ferenc Theatrum Temporis Levelek az utókornak c. művének nyolcadik részét olvashatjuk A létezési dráma teo-teátrális idejéről mint a föl- és ide-idézés közegéről címmel.
http://helikon.ro/magyar-filmek-amint-parbajoznak/
Varga Melinda
