Textúra-orgia, avagy a modern Sade márki
Textúra-orgia, avagy a modern Sade márki
Nagy Zopán rendhagyó reflexiói Jóry Judit könyvei nyomán
Morte saison
(reflexió, montázs)
Jóry Judit: Saint Jorÿ című könyve nyomán
(Kalligram Kiadó, 2015)
Ómamától – Lolitáig (archaikustól a máig)
Morte saison… Morte saison… Morte saison… –
Hangzik az alcím zsigerben, fejben – s hagyom, hogy lassan hasson…
Motivikus jelenések, repetitív felsorolásokban való találkozások:
Apácában lakozó művésznő (és fordítva), csuklyás kártyázók,
maszkos kurvázók… Meztelenül imádkozó zárdás kisasszony,
erotikus „antik” poszterre (később) vért köpő buja feleség, írók,
bohém megszállottak múzsája… Majd műtörténész-nagyasszony…
Szentkép: hieratikus pózban. Pornó és ikonok. Retusált haldoklások…
Monotónia és szenvedélyek kavalkádja az önvallomásos, zaklatott-
intellektuális recenzió-áradatokban… Építészeti-történeti adatok,
nevek, film-, könyv-, opera- vagy éppen lakcímek, utalások…
- -
Ómama csodaszép és „kézügyes”.
Ő: Ómi, a kortalan…
Lol (éppen ma) 13 éves.
Reneszánszuk a jelenben van…
Ópapa jegyzetei a színekről, kalligrafikus írással:
viola, umbra, krapp, purpur krapp, indiai sárga,
cinóber, cadmium orange, porosz kék, indigó, mályva…
A gének, mint pecsétek: folynak szerte papával…
„Négy vetélés után születtem…
Írom a halált és az életet.
Camus-t keresem, a gyerek elvitte.
A Toldi estéjét találom meg…”
- -
„Párizsi opera, homlokzat nélkül,
mint egy babaház… A fényes száj.
Egy fekete nő szájából kicsorduló
fagyöngy, Böszörményi ajándéka…
Chiesa Nuova megint.
Courbet hatalmas női szerve…”
- -
Magán(y)-fölkacagások, fél-őrülten keserny-édes örömök,
képzelgések, töredékek, vágyak ornamentikás (cirádás) citálása…
Bárók, lovászok, színpadias jelenetekben álmodó görögök,
tudósok, alkimisták, kertészek, kurtizánok látomása…
Textúra-orgia!
Túlságosan zajos magány. Metus mortis…
Halál-közeli halmazállapotok. Aggodalom-halom.
Abnormális oltárok, miniatűrök… Blaszfém barokk.
Fluoreszkáló obeliszk-csonkok a karmazsin
szoknyák szédítő lebbenései alatt… Majd ismét gondok.
Apró stigmák a lisztfehéren. Csont- és májszín…
Suttogó selymek, beszélő ágyneműk. Lectus fatilis…
A halálos ágyból (l)átható: csillagokat virágzó özvegyfák…
Kúria Fiumében, baldachin, bársony-nyöszörgés, rák…
Migrén, álmatlanság… Akasztottak a katedrálisban is…
Tüdővérzés. Ismét. Elsötétítve, befordulva…
Meghalt, megszületett, visszafelé beszél, így lamentál,
befelé… Gyöngédség és idegösszeroppanás… Mentál-
higiénés monológok, zúzódások, majd lelki torna…
Végletes körlégzések, spirális mondatok; morál.
Mozaik-szilánkokkal operáló terápia. Vágy. Feloldások…
Kristályos látomás; kényszerképzetek, görcsök, ragacsok
a szenzibilis szövetek mögött… Szexus és halál.
*
„Ahhoz, hogy felidézzük a testek mechanikáját, a sade-i fikciót vissza kell helyezni egy inkább posztkarteziánus, mint karteziánus kontextusba. Amikor La Mettrie ember-gépe felváltotta az állat-gépet: a testet, mint egyfajta szerv-együttest képzelték el, amely mechanikus modellre egyszerűsített. A test és a lélek, a kiterjedés és a gondolkodás Descartes és Malebranche által kifejtett dualizmusa átadja a helyét La Mettrie materializmusának, akinél a test határozza meg a gondolkodást. A sade-i libertinusok ezt a materializmust vallják, amelyet a fikciók visznek színre. Ebben az elrendezésben a testet szisztematikusan kiállítják, megnevezik, leírják, néha feldarabolják. A Filozófia a budoárban Eugénie-jének a nevelése anatómiai és szótári leckével kezdődik…
Az első hóhérok egyike, akinek a kezei közé kerül a fiatal lány, a sebész Rodin, aki anatómiai kísérleteket végez. Az erény meghurcoltatásában egy fiatal parasztlányon kísérletezik, a Justine-ben és Az új Justine-ben a saját lányán…
A terjedelmes Az új Justine-ben szerepel Bandole-nak, a nemzés és a gyermekgyilkosság megszállottjának az epizódja. Ő rendszeresen nőket erőszakol meg azért, hogy teherbe ejtse őket, és miután megszültek, az újszülötteket megfojtja. A megerőszakolás és a szülés céljára kialakított szerkezet hasonlít a műtárgyakra és a boncasztalokra. Az anatómiai felszerelés és diskurzus a női testet korlátlanul hozzáférhetővé, felhasználhatóvá, kiaknázhatóvá teszi. A Rodin-epizódban a szüzesség és a defloráció titkának megfigyeléséről és magyarázatáról van szó; a Bandole-epizódban pedig a terhesség és a szülés titkáról…” – Michel Delon: A sade-i test, részletek.
*
Kifelé tekintve a hajnali sárga fényhez fogható világlás látszik,
befelé tekintve ragyogó fényesség támad és gondolattalanság,
s úgy fénylik, mint mikor az ég felhői széjjelnyílnak.
Öntermészete a fényesség.
A halál a Törvénytest – így mondjuk.
A halál a fényragyogás – így mondjuk.
A halál a valóság – így mondjuk.
A halál a Tudás tökéletes erénye.
(Tibeti Halottaskönyv – A köztes lét könyvei, részletek.)
