Modern óda a nők erejéről

Mondhatnánk, hogy kézikönyv modern boszorkányoknak, de Könyves Kálmán királyunk jó ideje megmondta, olyanok nincsenek, pontosabban ne essék szó róluk. Akkor talán füveskönyv avagy tudástár? Ahhoz nem elég specifikus, bár vannak benne receptek, de bizonyára azt gondolta a kiadó, nincs olyan bolond, aki kipróbálja ezeket – ha mégis, csakis saját felelősségére tegye. Szépirodalmi esszésorozat a nők helyzetéről a világtörténelem bármely időszakában? Esetleg fikcióba ágyazott, önéletrajzi ihletésű regény?

Kiss Judit Ágnes Bűbájoskönyve ezek közül bármelyik lehetne, de ha azt mondanánk, hogy mindezek összessége, az sem fedné a valóságot. Megrendítő könyv, beszippantja az olvasót annak ellenére, hogy története alig van. A titka talán a beavatás: mintha az „utolsó boszorkány” tanítványául szegődnénk a könyv végére. Anyáról lányára öröklődő tudást oszt meg velünk a szerző, ebben rejlik a szöveg ereje: mert mint a gyermek a meséből, mindenki annyit fogad be belőle, amennyire képes az adott élethelyzetben és intellektuális szinten.

„Évezredeken át a nőből csak a szűz és az anya volt elfogadott a férfiak uralta társadalomban. Pedig a kettő között történik valami nagyon fontos: a nő szexuális lénnyé lesz. Gyönyört ad és gyönyört érez. Ez a zabolátlan szabadság ijesztő (…) Erről a vadságról jobb nem beszélni, nem is tudni! Csak használni vagy épp kihasználni. Ezt a vad, szenvedélyes nőt jobb nem szabadon engedni. Túl erős.”

Súlyos szöveg ez, időnként le kell tenni, és megemészteni. Úgy is fogalmazhatok: vigyázat, veszélyes könyv, csak érett felnőttek olvassák! A szerző ugyanis szabadon és keményen megfogalmazza véleményét a világról, a nők helyzetéről, a férfiak vélt vagy valós erejéről, a szöveg pedig felzaklathatja olvasóját, mert oly sok minden igaz benne. Ez tulajdonképpen a NŐ hatalmas költeménye próza formában. Bűbájos létről való beszéd, mítoszoszlatás a boszorkányság körül, egyúttal viszont mítoszteremtés is. Már a könyv legelső oldalán nyilvánvalóvá válik, hogy valamennyiünkről szól: „Mert igazán csak egy boszorkány tud szeretni. Akinek tudása van hozzá. Akinek szabadsága van hozzá. Anélkül vágyakozás van. Pillanatnyi megkívánás. Birtoklás. Megszokás. Anélkül nincs szerelem. Szerelemre csak egy boszorkány képes.”

A körüljárt témák a legősibb, az emberiséggel egyidős dolgok: élet és halál, szerelem, szex, születés, gyermekek, háború és gyógyítás. Annak feltárása, hogy miben lakozik az erőnk.

Nem véletlen valószínűleg, hogy nincs tartalomjegyzék a kötetben. Ha megragadt bennünk valamilyen gondolat, olvassuk végig alaposan még egyszer. A Bűbájoskönyv a nőiség mély megélése és egyben az élet iskolája is. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak nőknek szól, sőt. Férfiaknak is, mindazoknak, akik magukénak érzik az erőt, a tisztánlátást és persze a felelősséget hozzá. Nem mindenki tud élni ezekkel, sok ilyet ismerünk.

„Volt olyan táltos, aki elkótyavetyélte a hivatását, pedig hat-hat ujjal született mindkét kezén. Sokat ivott, az elvette az erejét. Ahogy a szerelem is. A versírást nem veszítette el, mert költő is volt, ez maradt meg a révülésből, de gyógyítani nem tudott. Önmagát se, mást se. Elitta hozzá az erőt.”

A szerelmi bájolásokon kívül két fontos téma kap hangsúlyos szerepet a kötetben: a nők elleni, ősidők óta fennálló (általában intézményesített) erőszak, valamint a szülés. Minden korszakban fontos kérdések ezek, és nagyon nehéz róluk beszélni. Könyvben leírva hátha jobban működik! Bár akinek füle van, az meghallja, akinek nem, annak úgyis mindegy. A mondanivaló örök: tiszteljük egymást! Tiszteljük a természetet, a Földet, az állatokat és a növényeket, a férfiakat, a nőket, a gyermeket, a szerelmet, amelyből a lét fogan. Szemléljük tisztelettel az élet nagy misztériumait, melyekben a lélek egyik állapotból a másikba lép át: a születést, a halált, a körforgás lassú, de állandó ritmusát. Lássuk meg azt is a rohanó világban, ami nehezen látható. Vannak köztünk olyanok, akik sejtik ezeket a titkokat.

A szöveget sokféle műfajból szőtte össze a szerző: történetekből, ráolvasásokból, receptekből, tanításokból, mítoszokból, szimbólumokból. És ahogy olvassuk, a körülöttünk lévő tárgyak, gondolataink, történeteink és kapcsolataink egyszerre megtelnek jelentéssel és jelentőséggel. Ha csak ennyi hatást kivált a könyv, már megérte.

Kiss Judit Ágnes: Bűbájoskönyv. Athenaeum, Budapest, 2019.