Kulcslyuk az égen

1999-ben született Egerben, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanul keleti nyelvek és kultúrák karon, kínai szakon.
Az Előretolt Helyőrségben és a Napútban jelentek meg versei. 

Felhőcsókok kék csikóhalaktól

Unni vágyom magamat. 
Hogy álomra ébredjek és frissen elszenderüljek.
Hogy életekig csak lombflittereket nézzek, 
és azt, ahogy rólam visszatükröződnek. 
Hideg selyemruhába lélegezzen a reggeli égbolt,
hogy legyen csendem elkapni 
felhőcsókokat kék csikóhalaktól. 

Felirat a fénytemplomból

Egyik nap Istennel hálsz, 
másik éjjel álmodban ordibálsz. 
Sírsz, ha meglátod Máriát,
vagy piros muskátlikat
fehér falra kenődni. 
Ha nem hallgatnak meg,
kifordulsz magadból, 
és feliratokat olvasol 
a fénytemplomokból. 

Belémdogmált hamis akaratok

Úgy érzem, írnom kellene róla,
vagy szelencébe zárjam? 
Igazából én csak azt akartam, hogy vége legyen, 
mint amikor először veszítettem el az ágyban. 
Mint a macskának, csak nekem szüzességből legyen kilenc,
életből bőven sok az egy. 
Ami biztos, ez volt az utolsó és a legelső,
amikor zavarba jöttem és eltörpültem, 
amikor nem ismertem a módot, 
amibe létezni kényszerültem.
Nem tudtam cselekedni…
Annyit remélek szívből, 
hogy majd emlékszem holnap is:
ezért nem kell vezekelnem. 
Háton fekve mindig zsibbadok, 
mert nem állnak meg, és nem pihennek, 
szaladgálnak rajtam 
a belémdogmált hamis akaratok. 

Kulcslyuk az égen 

Az a csillag ott, bárhonnan is nézem, 
mintha egy kulcslyuk lenne. 
Kulcslyuk az égen.
Beszűrődik valami kellemetlen érzés.
Valaki néz, én meg dacosan visszanézem. 
Istenrágta tündöklés a dohos égboltra akasztva,
mindenhol tarka harapásnyomok, 
az egész olyan fojtogató,
én meg mintha búcsúzkodnék,
anélkül, hogy szóltak volna,
mennem kell, de nem is harangoznak.