Az AI tudata
1.
minden bomlik
a műanyagköntös
az AI tudata
a családtörténetek
a jövőkép
csak mi emberek nem
2.
száraz szülővárosom
lassan tengerfenékké válik
ahogy benövi a betongáz
elnyeli a lelkek fényét
a lineáris emberi történeteket
lakói pedig először mutálódnak
majd kihalnak
3.
alig várom hogy
a vérző szemű Szűz Máriára vethessem pillantásom
miközben bekenem magam illatos
virágszirmos kenőcseimmel
magam mellé rakom a kedvencnyulat
és még az unikornisos gyertyám is meggyújtom
4.
a lakókonténereink
belül nagyobbak
mint amilyennek
kívülről tűnnek
5.
megkértem az AI-t
hogy vegyen feleségül
aztán lefagyott a böngészőm
6.
én csak feketében járok és
rózsafüzért tartok magamnál
nem Djerzinski teremtett
7.
az Igazi létezik
egy bunker betonfala
és százötven év választ el minket
egymástól
8.
ráolvad arcunkra
a textilmaszk
a sebészi fókakék maszk
a gázálarc
a védőszemüveg
a niquab
a halotti szemfedő
a hegesztőmaszk
mi leszünk az újgenerációs
egyiptomi istenek
9.
ha a lelkünk valóban csak
neurológiai képződmény
akkor rajtunk múlik
hogy a halálunk pillanata meddig nyúlik el
és a Pokolba vagy a Mennybe
szánjuk árva elménket
Prosopagnosia
lehet hogy már találkoztunk
de az elmém képromboló
leverte a fejedet a helyéről
és maradtak az attribútumok
a kopott márványruha
a templombelső ahol láttalak
szeretnélek így is megismerni
arcodat törölték
de az identitásod nem