Petőfi feltételezett szibériai életszakasza kapcsán szokott előjönni a hadtörténészek részéről az a gondolat, hogy az oroszok nem vittek magukkal magyar hadifoglyokat 1849-ben. Ez így igaz, viszont az osztrák levéltári anyag újabb átnézése azt mutatja, hogy az oroszok nem hadifogoly-státusban ugyan, hanem deportáltként – osztrák kérésre – igenis magukkal hurcolhattak embereket. – Sántha Attila tanulmánya.

Merész álom, metafora a szabadság,
színével, illatával magához láncol.

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a szellemi időszámítás összehangolásának fontosságáról beszélt. A múzeum egy meglepetéssel is készült: kiállították Barabás Miklós Petőfi-portréját, amely eddig egy magángyűjtő tulajdonában volt.

Két szenzáció értékű műtárgyat mutatott be a március 15-i ünnep alkalmából a Nemzeti Múzeum: Kossuth Lajos eddig sosem látott dagerrotípiáját, valamint egy faragott poharat, amelynek keletkezési históriája maga a történelem.

Az idei március 15-e alkalmából megpróbáltunk egy időkaput nyitni a 20–21. század és 1848 között. Arra kértünk kortárs költőket, hogy ajánljanak olyan alternatív Nemzeti dalokat, amelyeket szívesen küldenének az egykori forradalmároknak és a ma olvasójának is. Áfra János, Debreczeny György, Hegedűs Gyöngyi, Hegedűs János, Lennert Tímea, Marczinka Csaba, Orcsik Roland, Varga Melinda és Vass Tibor válaszait olvashatják.