• Juhász Kristóf

    A szláv csudalények és a posztszovjet nyaralók esete

    Bármilyen bizarrul hangzik történelmi-kultúrtörténeti távlatokban: a hidegháború és a (kezdeti) űrkorszak minden borzalmának bámulatra méltó művészi következményei voltak. Mintha az amerikai–angolszász, illetve a (szerencsére csak átmenetileg) szovjetizált szláv néplélek valami grandiózus szellemi jóvátételbe fogott volna: ha már mi követjük el a földön a legtöbb szemétséget, akkor mi fogjuk elkövetni a legjobb tudományos-fantasztikus irodalmat is. Bárhogy is közelítünk hozzá – akár Philip K.

  • Rimóczi László

    A begőzölt pápák diktatúrája

    Ezt az irodalmi igényességgel megkomponált művet még a könyvpiac legszigorúbb élménymérnökei is átengednék a fantasztikus irodalmat a szépirodalomtól elválasztó határon, ugyanis egy igazán kifinomult sci-firől beszélhetünk. A Gőzkorszakot megjelenése óta a szépirodalom klasszikusai közé emelték.

  • Rimóczi László

    A hálózat csapdájában

    „A szereplők ambivalens eszméik és elképzeléseik délibábjai közt vánszorogva keresik a boldogulást, vagy legalábbis azt, hogy egésszé váljanak, az olvasó pedig mindeközben próbál eligazodni a csúszkáló valóságok között.” – Rimóczi László kritikája Jasmin B. Frelih sci-fijéről.

  • Irodalmi Jelen

    Stalker, 1984 után újra, cenzúrázatlanul

    Az egykori könyvsiker, a Piknik az árokparton 2013-ban jelenhetett meg először csorbítatlanul Magyarországon, vagyis jóval azután, hogy a regényből készült film, a Stalker kultuszművé vált. Szabó István Zoltán recenzióját olvashatják.