Barnás Ferenc Másik halál című, Aegon-díjas regényének alapos lélekrajza, visszafogott szociográfiája valósághű és tökéletesen lesújtó világot fest. Tóth Tünde recenzióját olvashatják.

Hetvenöt évesen mégsem az őszikéit írja, hanem, némi túlzással, a zsengéit. – Báger Gusztáv legújabb, Mondtam-e? című verseskötetét Kántor Zsolt mutatja be.

Nyomasztó, fullasztó könyv a Nincstelenek, amely alig enged egy-egy gyors levegővételt, máris újra a víz alá nyom bennünket. Borbély Szilárd regényét Evellei Kata értékelte.

Képes-e az Irodalmi Magazin a kikapcsolódás új formáját nyújtani, vagy csak divatos kivitelben találkozunk a szakmai párbeszéd szemelvényeivel?

Az Irodalmi Jelen TOP10-es augusztusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Tallér Edina Lehetek én is című könyvének egyik állandó szereplője egy jósnő, történeteinek gyakori helyszíne pedig a tömbház. A női témákat boncolgató prózakötetet Szőcs Henriette mutatja be.

Nagypál István A fiúkról című kötete három nagy fejlődésregény szereplőit idézi meg, hogy az olvasót sokkolja a pszichére ható líradózissal.

Kováts Judit Megtagadva című könyve érdekes olvasmány, érzékletesen, megbízhatóan és szerteágazóan mutatja be a második világháborús civil lakosság kálváriáját.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Székely Csaba drámáit elismerés fogadta Magyarországon és Európában is. Toroczkay András recenzióját olvashatják a három darabot tartalmazó Bányavidékről.

A Tangramon nem érződik, hogy (igaz, igen kései) első kötet – meglepően könnyed, olvasmányos, elegáns prózája gyakorlott szerzőt sejtet. Szil Ágnes kötetében érdemes lapozni és visszalapozni.

A huszadik század holokauszt-irodalmára egyfajta áldozatközpontúság és eseménytörténeti megközelítés jellemző. Ungváry Krisztián A Horthy-rendszer mérlege című kötete a statisztikai adatok segítségével fogalmaz meg új, az állam gazdasági motivációit feltáró következtetéseket.

Balázs Attila Pokol mélyén rózsakert című regénye egy néhány évvel ezelőtti botrány szereplőiről, a Bolíviában terroristaként lelőtt vagy bebörtönzött magyarokról szól. Molnár Dávid segítségével térképeztük fel az összeesküvés-elméleteket.

Nagy Zopán Próza-Vers-Esszé-Montázs (Válogatott írások) című kötetének prózai „üres” oldallal kezdődő és szétrobbantott gondolatokkal kitapétázott lapjain Csepcsányi Éva kereste a rendet és a megértés lehetőségét.

Hans-Henning Paetzke Szemfényvesztők – Német szerző magyar történetei című prózakötetével keveset foglalkoztak Magyarországon, pedig a kortárs magyar irodalom egyik elkötelezett fordítójának fontos szerepe van abban, miként tekintenek a német nyelvterületen élők hazánkra.

Az Irodalmi Jelen TOP10-es júliusi ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Misterioso című könyvében a többszörösen kitüntetett Arne Dahl elhanyagolja a misztikus, bűnügyi szálat egy alapos társadalomkritika reményében. Az eredmény nem túl kedvező.

Sopotnik Zoltán Saját perzsa című, prózai betétekkel megszakított verseskötete egy életrajzi kirakós játék családtagokkal, szellemekkel és szocreál hétköznapokkal.

Hogyan bulvárosítja íróink, költőink magánéletét egy celeb? – Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyvének tévedéseit és „irodalomtörténeti” túlkapásait tárja fel Bíró-Balogh Tamás kritikája.

„A szerep tökéletesen végiggondolt, igazi pozőr női hang, amely úgy kezdi, mintha egy réges-régi történetet folytatna: »És jönnek, jönnek az összes férfiak, akik / valaha nem kértek belőlem«”. Csobánka Zsuzsa írása Turi Tímea verseskötetéről.