Nagyon pontos blogbejegyzések. Helyenként túlírt telitalálatok. Daloknak álcázott szabadversek. – Fogódzók egy fiatal költő első kötetéhez.

„Van tehát egy okos, empatikus író, aki történetesen nő, és nem mellesleg radikális novelláival az azonos és az ellenkező neműek, korúak, vallásúak, politikai beállítottságúak konszenzusát sürgeti.” – Lénárt Ádám kritikáját olvashatják.
 
 

Hogyan lehet beszélni egy irodalmi szövegben a mozgássérültek világáról? Összeegyeztethető-e a megértés, a problémák feltárása a cinizmussal? Egyáltalán mit és miért savanyít a fiatal prózaíró legújabb kötetében? – Válaszok Vincze Ildikó írásában.
 
 

Terápiának tekinthető-e a regényírás? Gyógyítható betegségnek tarthatjuk-e az identitáskrízist? Milyen érdekességeket kínál a mozaikszerűen összeálló családtörténet? – Török Zsuzsa írása
 
 

Az újonnan született alkotásokkal megtűzdelt válogatáskötet többszörös játékba kezd, amikor tudomásul véve, hogy „a vidrát az Animal Planet találta ki”, tovább szövi álnaiv tételmondatát, és maga is beáll a vidraúsztatók sorába. – Boldog Zoltán írása
 
 

Berka Attila regénye egyúttal korrajz is, kiváló szociológiai tanulmányokat lehetne belőle írni, ugyanis az Én üres, pánikszerű kiáltását hallatja a közöny, az individualizmus, a rezignáció, a kábultság falain túl tétovázó Te irányába. – Csepcsányi Éva írása
 
 
 

 
Csepcsányi Éva regénye bekukkant a reverendák világa mögé, csakúgy, mint a vad játékokról álmodozó fiatal lányok mindennapjaiba. Szókimondás, tabudöntés, lassan feltáruló titkok. A Mistica profana a lélek krimije, amely utazásra hívja az olvasót, és életre szóló nyomot hagy benne. – Stenszky Cecília írását olvashatják

Körülírható-e a retró fogalma egy szótárral? Képet alkothatunk-e egy korszakról a Retró szótár segítségével? Egyáltalán miben segíthet nekünk a Tinta Kiadó nosztalgikusnak hitt vállalkozása? – Hudy Árpád írásából megtudhatják
 
 

A Keserédes regénymorzsái Szomor Zsoltról szólnak, a balek újságíróról, aki akár lehetne Dé, Feri, Pósa, Esti Kornél, Bene Zoltán, Hajnóczy Péter, Szomory Dezső is, máskor a cethal gyomrában lévő Jónás vagy akárki, mert idővel úgy tűnhet, Szomor Zsolt mi vagyunk, vagy éppen a szomszéd, a híd alatt lakó hajléktalan. – Szekeres Nikoletta írása

Ügyesen megírt fiktív párhuzamos (ön)életrajz? Egy elrontott krimibe rejtett unalmas tanársors? Mi a „kis kavics” valójában? – Válaszok Vincze Ildikó írásában.
 
 

Fiaskó-e a Krasznahorkai-életműben az Állatvanbent című kötet? Csődöt mondanak-e Max Neumann képei kapcsán a párbeszédet imitáló maratoni mondatok? És egyáltalán: képes-e kihozni a sodrából ez a vékony kis könyv az olvasót? – Lénárt Ádám írásából megtudhatják.
 
 

Milyen újdonságokat tartogat még Kosztolányi Dezső életműve? Hogyan olvashatjuk, nézhetjük és hallgathatjuk a költő, író, publicista alkotásait? – Boldog Zoltán összefoglaló jegyzete ezekre keresi a választ.

​​​​​​​Hogyan vihető színre Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye, az Édes Anna? Mennyire aktualizálható a cselédlány története? Mit szól mindehhez a néző? – Válaszok Molnár H. Magor írásában.

Az Erdélybe beleszerelmesedő, származása révén oda hazataláló hősnő történetében Ugron Zsolna egyfelől felvonultatja a modern lányregények kliséit, ugyanakkor igazi kincsesládikókat nyitogat a családi történetek tárából. – Laik Eszter írása.
 
 

 
A történet mesélője, Doppler, egy biciklibalesetben szó szerint fejreesik, agyrázkódást szenved, közben megvilágosodik. Rájön, addigi élete semmit sem ért, otthagyja munkáját, házát, egzisztenciáját, feleségét, lányát és fiát, kivonul ez erdőbe, messze a civilizációtól. – Szőcs Henriette írása.

 
Milyen novellákat ír egy biológus? Miért vonzódhat Gogolhoz, Kafkához és Örkényhez? Milyen is az, amikor az ember ivartalanul szaporodik? És ki az a Tull úr egyáltalán? – Megtudhatják Vincze Ildikó írásából és az utána következő novellarészletből.

Hobo hallgathatatlanná vagy halhatatlanná tette Pilinszky verseit? Hogyan néz ki egy tébolyult apokalipszis? Egyáltalán: mi köze van a versnek a zenéhez? – Válaszok Boldog Zoltán írásában.
 
 

Olvasható-e a Szeptember végén vámpírversként? Hogyan lesz Kazinczyból Don Corleone? Érdemes-e Berzsenyi Dániel verseit tanítani? Beszélhetünk-e cigány irodalomról? – Gera Csilla írását olvashatják

 
Kedélyeskedő anekdotázás vagy szépirodalmi igénnyel megfogalmazott kordokumentum? Modoros mese vagy Rejtő Jenővel vegyített Ottlik-utánérzés? Lüdércnyomás vagy lehetséges olvasmányélmény? – Ezekre keresi a választ Tülkös Terézia kritikájában
 
 

Vannak csendben meglapuló kötetek, melyekre nem hat a felhajtóerő, mert kis kiadóknál, szerény hírveréssel jelentek meg. Szelíd, kellemes olvasmányok, és ahhoz, hogy felfedezzük őket, nekünk is le kell csöndesednünk, belépve – ezúttal – a Tengerajtón.
Kapcsolódó anyag: Györffi Réka elmondja verseit