Mandics György az úgynevezett Ciceró-kódex betétlapjain található, kézzel beírt rovásírásos szövegeket mutatta be, és egy páratlan irodalomtörténeti felfedezést, miszerint a Janus Pannonius és Balassi között tátongó költészeti „űr” valójában nagyon is létező irodalmi hagyományt rejt.

Elképesztően sok hangon megszólaló, óriási műveltséganyagot felvonultató költészet az övé – köpönyegéből bújt ki az utána jövő teljes szlovákiai költőnemzedék. Tőzsér Árpádról és magával az alkotóval Ács Margit, Szörényi László, Pécsi Györgyi, Varga Imre és Reményi József Tamás beszélgetett a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című monográfia-sorozatáról beszélgettek szerzők és szerkesztők a Vigadó Makovecz Termében. Az első öt tanulmánykötet Marsall László, Albert Gábor, Kiss Anna, Kiss Benedek és Temesi Ferenc portréját rajzolja meg.

Tóth Erzsébet Birodalmak árnyékában címmel tartotta meg székfoglaló előadását a Magyar Művészeti Akadémián. A költő-író-műfordítót Jánosi Zoltán laudálta.

Egész napos konferenciával emlékezett a Magyar Írószövetség holokauszt-áldozat írókra, egy-egy előadást szentelve többek között Halász Gábor, Karácsony Benő, Pap Károly, Sárközi György, Szerb Antal munkásságának.

Erdélyi gróf, író, külügyminiszter, Bartók színpadra állítója, a Helikon kulcsfigurája, díszlet- és jelmeztervező. Dúsgazdagon született és koldusszegényen halt meg. – A Magyar Művészeti Akadémia konferenciáján Bánffy Miklós emlékét idézték meg irodalmárok, történészek, kutatók.

A 41. Tokaji Írótábor Eltiltva és elfelejtve címmel tárgyalta tovább a már tavaly elkezdett témát, ezúttal a magyar irodalmi élet 1965 és 1990 közötti eseményeit. A háromnapos rendezvény plenáris és munkacsoport-ülésekre, valamint felolvasóestekre tagolódott, emellett színházi est, borkóstoló és az írótábori díjak átadásával összekötött fogadás színesítették a programokat.