Az egyik médium a fotó, és az általa rögzített kép, a látható világ „objektív” határa. A másik a ráhelyezett felülírt gesztus, a szubjektum belső képe. Létrejön-e a metszéspontban ez által valamilyen önálló entitás, vagy a közlési szándék keretein belül marad a megteremtett többlet? – Tandori Dezső, Bella István, Lator László és Kassák Lajos verseivel

fényességbe törő omlás,
hát hallgass, csak hallgass,
fekete evezők kísértik árnyukat

Lehet ott haza, ahol nem értik a hexametert? Ahol Gulácsy eksztázisa nem üt rést életünk viaszos burkán? Haza, ami nem Na’Conxypan?