Negyven éve, 1981. május 27-én hunyt el Pilinszky János, a huszadik század egyik legjelentősebb költője. A kettős évforduló apropóján zajló „Pilinszky100” sorozat keretében egész évben beszélgetések, videók mutatják be a költőt, kortárs alkotók szólalnak meg. Juhász Anna sorozatának első vendége Fűzfa Balázs volt 2021. január 28-án. Az alábbiakban az élő beszélgetés szerkesztett változatát közöljük.

1920-ban, 1945-ben és 1990-ben is könnyedén, újra meg újra elveszíthette itt az ember az identitását, a vagyonát, és olykor gondolkodásának a józanságát is. Fenyvesi Ottó versei abban segítenek nekünk, ma élőknek, hogy az egykor itt élt emberek korából legalább az ő tekintetük tisztasága és szabadságvágyuk méltósága megmaradjon a következő évszázadokra is.

Kétségtelenül komoly feladatra vállalkozott Vásári Melinda. Három igen jelentős szerzőt igyekszik egy kalap alá venni, s egy bizonyos szempontból vizsgálni műveiket. Eme fő szempont pedig a „hangulat”, az „érzékiség” fogalma – nem az erotikáról van szó, inkább egyfajta „érzékelhetőség”-ről –, más szóval a kimondhatatlan kimondására tett kísérletek megragadása.

Bíró-Balogh Tamás kétségtelenül élvezi, amit csinál. Szakmabeliként az ember természetesen csak irigykedhet már a felkérés miatt is: hogyne lenne boldog az a filológus, aki elsőként közölheti Radákovich Mária Kosztolányihoz írott leveleit.

Lehetséges, hogy ez a Bolyai-regény nem az a Bolyai-regény, amelyet sokan vártak, de az biztos, hogy formátumos, nagyívű alkotás Láng Zsolt könyve. Emberfeletti a küzdelem, melyet a szerző a két Bolyaival folytat, ám nem kínkeserves. Sokkal inkább örömteli és katarzissal biztató, gótikusan elegáns szókatedrális.

Gazdag az a város, amely egy ilyen könyvet mondhat magáénak, mely alcíme szerint nem más, mint Irodalmi kalauz. Biztosan az is, de egyáltalán nem túlzás azt mondani, hogy a Kolozsvárossal egyfajta tűnődő lélekkalauzt is kezébe kap a kedves Olvasó.

A gyakran meghökkentő történetek mögött felsejlő emberi arcokra ráíródott kegyetlen sorsuk és sorstalanságuk: mintha csak kétféle ember élne a Földön: azok, akik erőszakolnak és azok, akiket megerőszakolnak. Egy következő életben pedig – maradva a halál után is a „nyócker”-ben, természetesen – e szerepek majd felcserélődnek. Hogy igazságosan legyen elosztva minden ebben a nyomorúságos életben.

Mit kezdjünk a kötelezőkkel? Hogyan gondolkodik az Y- és a Z-generáció a kultúráról? Egyáltalán: „Mi az oka, hogy Magyarországban az irodalomtanítás modernsége lábra nem tud kapni?” – teszi fel a kérdést egy nemrég megjelent konferenciakötet.

Fűzfa Balázs tankönyvszerzőt, pedagógust, irodalomtörténészt, a magyar nyelv és irodalom kerettanterv B verziójának kidolgozásában résztvevő szakembert egy Skype-interjúban kérdeztük a nyilvánosság elől eltüntetett változatról, hitvallásáról és alternatív megoldásokról.

 

Olvasható-e a Szeptember végén vámpírversként? Hogyan lesz Kazinczyból Don Corleone? Érdemes-e Berzsenyi Dániel verseit tanítani? Beszélhetünk-e cigány irodalomról? – Gera Csilla írását olvashatják