-
Lajtos Nóra
Szófényben villanó versek
„Gaston Bachelard A tér poétikája című munkájában azt állítja, hogy a házat úgy képzeljük el, mint egy függőleges lényt. Ez az antropomorfizáló gesztus mintha Payer Imre verseiben is értelmet nyerne azáltal, hogy nála a házak-utcák-arcok hármas konstellációban szerepelnek: »Arcok, utcák, házak.«; »Utcák, házak, arcok törölt lábjegyzete« (Fényből van a fal).” – Payer Imre új verseskötetét Lajtos Nóra mutatja be.
-
Lajtos Nóra
Téreyetlenül hirtelen
Kérdezhetitek, miért távoztam köszönés
nélkül, de a miérteknek néha elmúlásszaguk van,
és kiszámíthatatlanul logikátlan az egész. -
Lajtos Nóra
Via Dolorosa
Közben elképzelte, milyen szépen ropognak majd a kandallóban a vaskosabb faágak. Fia szerette nézni a csillámló havas tájat, akárcsak a tűz pattogó szikráit. Az anyját is mindig odaszólította. Együtt melegedtek a kandalló falánál. Emma Weiss boldogan ölelte nagyfia fejét a mellei közé, s mindketten érezték: valami bizsergő érzés szorítja össze a szívüket.

1977-ben született Püspökladányban. Élete első felét Nádudvaron töltötte, azóta Debrecenben él.
Bella István-díjas költő, író, irodalomtörténész. A Magyar Írószövetség és a P.E.N. Club tagja. A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa. Doktori értekezését Sánta Ferenc rövidprózjából írta, melyet summa cum laude minősítéssel védett meg. Több, mint 500 publikációjával van jelen a magyar irodalmi életben, de jelentek meg írásai elsőrangú bolgár és lengyel folyóiratokban is. Eddig tizenkét kötete jelent meg (versek, novellák, tárcák, recenziók, tanulmányok, esszék). Számos díj tulajdonosa, legutóbb az Irodalmi Jelen költészeti díját nyerte el.