-
Irodalmi Jelen
Az akarás regénye
Oravecz Imre trilógiája (A rög gyermekei) zárókötetében, az Ókontriban az első két kötetben megismert szajlai Árvai család további történetét követhetjük nyomon. A 20. század harmincas éveinek közepén kezdődő regény 1956-ig vezeti az olvasót, melyben Steve, a negyedik generáció szülötte a főszereplő. – Jolsvai Júlia kritikája Oravecz Imre regényéről.
-
Jelige: Fűszer – Little Hungary – Amerikás határ(lét)helyzetek
Oravecz Imre Kaliforniai fürj című műve a 2007-ben megjelent Ondrok gödre folytatásaként értelmezhető. Az első regény cselekményének időbeli linearitása nem bomlik meg, ám a folytatásában véghezvitt kivándorlás által új kérdésekkel bővülnek a potenciális értelmezések, a két szöveg koherens egészként való vizsgálata új olvasatnak ad lehetőséget. A 2012-ben megjelenő Kaliforniai fürj első oldalain a „HAPAG német–amerikai hajótársaság Fürst Bismarck nevű óceánjárója” jelenik meg, vándorló karaktereink kevéssel ezután egy menetrendszerűen közlekedő komphajóra szállnak, majd egy váróteremben foglalnak helyet, végezetül „találomra” beszállnak egy másodosztályú kocsiba.
-
Irodalmi Jelen
A hazát összeszedi az ember
A VII. Kolozsvári Magyar Napokon Oravecz Imrének szervezett felolvasást az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) a Bulgakov Irodalmi Kávéház teraszán. Sárkány Tímea tudósítása.
-
Irodalmi Jelen
„Európában engem az irodalom bezárt”
„A regény nem olyan, mint a vers, hogy hébe-hóba leülünk, és írunk valamit, elvileg mindennap kellene csinálni. Az egy kicsit olyan, mint a bányászat, de az író nem tud mindennap leszállni a tárnába, mert más dolga is van”, vallja Oravecz Imre, akivel az Ünnepi Könyvhéten interjúztunk legújabb, Távozó fa című, Aegon-díjas verseskötetéről, készülő regényéről, vers és próza viszonyáról, Amerikáról, a szabadságról, a haza fogalmáról. – A 2016 nyarán készült interjúnkkal köszöntjük a 75. születésnapját ünneplő írót.
-
Irodalmi Jelen
Oravecz, emigráció, történetek
Oravecz Imrével a Fiatal Írók Szövetségének visegrádi táborában Hansági Ágnes beszélgetett.
-
-
Onagy Zoltán
Oravecz Imre
Egyszer találkozunk a harmincöt év alatt: Szerváccal, talán éppen Zalánhoz befelé, meglehet, ekkor már ő a Kortárs versszerkesztője. Befelé a Kortársba, az emeleten az ÉS szerkesztősége, az épület előtti járdán, Alföldy Jenővel ballag. Váltanak néhány szót Szerváccal, én kitolatok a képből, aztán el. Alacsony, Lenin-szakáll, fakó haj, mélyen ülő, figyelő szempár. Amúgy semmi érdekes. A Szajla nem látható.