A szerző Radnóti Miklósról ír életrajzi regényt. Radnóti gyerekkora nyarait Déván töltötte, nevelőanyjának öccse és húga élt itt, öccse gazdatiszt volt egy nagyobb uradalomban. Ezek a vidéki élmények Radnótinak nagyon fontosak voltak, egyik önéletrajzi töredékében meghatározónak nevezi őket, költészetén is látszik, a táj szeretete, a bukolika leginkább innen jön (formailag merít később Vergiliustól). Erről szól ez a részlet, ami tisztelgés Erdélynek is, és némileg a művészetről szóló esszé is, legalábbis a második fele. A regény narrációjának lényege, hogy Radnóti születésekor meghalt ikertestvére mint kísértet követi végig életét, és ő meséli el (az ikertudat nagyon jellemző Radnóti lényére és művészetére).

„Rögtön szembeötlik, milyen szabadon használja Radnóti és minden levelezőpartnere nyelvünket. Bíró-Balogh következetesen betűhű szöveget mutat be, ki is jelenti a kötet végén, a rendezés elveiről vallva: nem akarta a mindenkori helyesíráshoz igazodó szövegközlési gyakorlatot folytatni, a valós, sajátos, egyéni nyelvhasználat pontos láttatása volt a cél.” – Juhász Kristóf a Radnóti Miklós levelezését bemutató kötetben kalauzolja olvasóját, és von le tanulságokat a műfaj hasznosságát illetően.

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmel rendhagyó kötetet állított össze, amelyben egyszerre bújik Radnóti Miklós és Fanni bőrébe, valamint saját alkotói tapasztalatait is rögzíti. A lírai napló születésében az idén 100. évét betöltő Fifi néni is közreműködött.

Irodalmi személyek

Huszonegy embert csak úgy.
Megásatni a gödröt, belelőni őket.
A késedelmek miatt beszart, félanalfabéta keretparancsnok utasítására, tetszenek érteni ezt? Az ember leengedi a kezét, nem akarja elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet. Hogy bármikor bárkivel megtörténhet, ha időben nem zárjuk bolondokházába eszement politikusainkat.

Tíz éve halt meg Ted Hughes, Koszorús Költő, akit – ettől a címtől függetlenül – már életében a huszadik század legnagyobb angol költői között tartottak számon. Nemrégeiben a Westminster Abbeyben rendezett istentiszteleten emlékeztek rá, a Nobel-díjas Seamus Heaney méltatta munkásságát. Egy fiatalabb költőtársa, Simon Armitage pedig az egyik angol napilapban emlékezett Hughesra, a szenvedélyes környezetvédőre. Ted Hughes fizikailag és szellemileg is rendkívüli ember volt, költészetéről máris több könyvet írtak, de kevesen tudják, hány szál fűzte hozzánk, magyarokhoz.