Egyes járatokról nem szól a menetrend.
Éjszaka jönnek a Beszkidek felől,
ahol monarchiás, szűk alagutakra
a Keleti-Kárpátok fenyvese dől.
Itt várják őket, kik már élni nem szeretnek,
és útra kelnek, mint az őseik.
A Latorca-hídon elvesznek a ködben,
s Csapra már csak a mozdony érkezik.
 

Heverni szerettem s nézni az eget
S míg szemem előtt felhők
S rajokban legyek
Mézes csókjával altatott el a dél

vágd ki belőlem
ezt a torzuló csendéletet.

Varga Melinda verses tudósítása a beregszászi költészet napi rendezvénysorozatról

el is költözhetnél,
ha olyan küszöbön hagysz,
ahol végre elfelejtelek.