Sántha Attilát, a transzközép „blöff” és írócsoportosulás ötletgazdáját, a Székely Szótár, az Amál és Kemál „versbesztszellerkötet” szerzőjét kérdeztük székely irodalomról, nyelvről és észjárásról, szadomazóról és jövőbeli terveiről.

Szálinger Balázzsal a Köztársaság című legújabb kötete kapcsán beszélgettünk a divatba hozott politikai költészetről, drámairodalomról, Kolozsvárról, erdélyi és magyar szekértáborokról, megrendelt szövegekről és a harmadik világháborúról.

A hatvani Ünnepi Könyvhét irodalmi estjén – a Hatvani Közművelődésért Alapítvány, a hatvani Ady Endre Könyvtár és a Ratkó József Közművelődési Egyesület közös szervezésében – Böszörményi Zoltán legújabb, Füst című novelláskötetét és A Gregorina-kanyar című antológiát mutatták be.

Böszörményi Zoltán székelyudvarhelyi könyvbemutatóján az író rendhagyó irodalmi életútjáról és legutóbbi regénye megírásának körülményeiről hallhatott a „Küküllő-menti Athén” irodalomra mindig éhes közönsége.

A menekülés, mint egyetemes probléma és élethelyzet a témája Böszörményi Zoltán legújabb, Regál című regényének, amelyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében a Bulgakov Kávéházban mutattak be, a Kolozsvári Magyar Napok irodalmi záróakkordjaként.

Hogyan élnek az erdélyi nemesi családok 2011-ben? Miként lehet hasznosítani az ottani kastélyokat? Mi történik, ha egy arisztokrata család leszármazottja tollat ragad és regényt ír? – Ilyen témák is szerepeltek az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemen.

​​​​​​​Tavaly tavasszal négy színvonalas darabbal: a Játék a kastélyban, A gyönyörben nincs középút, A léggömb elrepül és a Romlás című színművekkel lepte meg a kolozsvári közönséget a budapesti Vígszínház. Ígéretéhez híven idén is visszatért a Kincses Városba. Áprilisban  Szepes Mária Vörös Oroszlán és Hadar Garlon Mikve című drámáját mutatták be, előbbit Bodor Böbe, utóbbit Michal Dočekal rendezésében.