Boka László Peremek és középpontok című nagyszabású összehasonlító irodalomtudományi tanulmánykötetéről beszélgetett a szerzővel Reményi József Tamás és Tverdota György a Balassi Könyvesboltban. A kötet „szíve” Nagyvárad, de mégis a modernség hajnalának teljes magyar irodalmi palettáját áttekinti.

Október 4-én 18 órai kezdettel a budapesti Nagykörúton található Magyar Napló Könyvesboltban két határon túli szerző frissen megjelent könyvét mutatták be: Vári Fábián László Vásártér és Király Farkas Sortűz című művét.

Ellopták a nácik, túlélt egy bombázást és egy hatalmas tűzvészt, majd megtalálta egy bölcsen gondolkodó vasutas, és a negyvenes évek végén az Országos Széchényi Könyvtárba került: ez csupán egy-két epizód a hihetetlenül kalandos sorsú, 1559-ben kiadott Székely-krónika történetéből.  A könyvritkaság most visszakerült jogos tulajdonosához Sepsiszentgyörgyre, az átadásra az OSZK-ban került sor.

Bella István-díjasok antológiáját mutatták be egy jó hangulatú esten a Magyar Írószövetségben, ahol a megszólaló költők mind megemlítették a díj közösségkovácsoló erejét. Az est végén azt is megtudtuk a díj névadójának feleségétől, hol tartotta otthon Bella István a maga elismeréseit.

Átadták az idei Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, valamint a műfordítóknak – egy magyar és egy külföldi alkotónak – járó elismeréseket. Yang Lian kínai és Clive Wilmer angol költő akár találkozhattak is volna korábban Londonban, emelte ki Szőcs Géza, ám erre most Magyarországon adódott alkalmuk. – Összeállításunk a pécsi és a budapesti eseményekről, gazdag képanyaggal.

„A költészet egy és egyetlen anyanyelvünk”

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.

Különleges egyéniség az irodalomelmélet hőskorából, aki sosem tudott franciává lenni, és megfordította az örökösen nyugatról kelet felé áramló kultúracsere folyásirányát. A Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle „Tzvetan Todorov, a közvetítő” című számáról beszélgetett a Kelet Kávézóban Földes Györgyi Angyalosi Gergellyel és Z. Varga Zoltánnal.  

Erdély-történetek volt a címe az Erdélyi Magyar Írók Ligája XVII. írótáborának, amelyet immár hagyományosan Árkoson (Kovászna megye) tartottak meg szeptember 6–9. között. A tábor hangulatát Király Farkas fotóriportja hivatott szemléltetni.

Kányádi Sándor-emlékkiállítás nyílt a Budai Vár tövében álló Virág Benedek-házban, egészen közel Sándor bácsi egykori tabáni otthonához. A tárlat anyaga a költő budai otthonából került a szép környezetbe, köztük olyan friss „leletek”, mint a csupán néhány napja előkerült kéziratok.

Éjjel fél három van, az Insomniában megindultak a fények valamerre. A földszinti betonteraszra kihelyezett italhűtők élesfehér, a kocsma gyérzöld és piros lámpái körbe-körbe mozognak, de a természetes fény mintha végleg elkerülné Kolozsvárt. 2018. augusztus 24., péntek, Magyar Napok. A morajlás nem csitul, ahogy szivárognak el a magassarkús, minibe öltözött nők és topis, nevető tinédzserek, úgy erősödik fel a hangja egy óriási szakállba vesző szájharmonikának. Régi kommunista nóták, Székely Himnusz, miegymás, ami összekeveredve a felszínre törhet ebben az órában egy idős íróból.  

Éppenséggel indulhatott volna sértődéssel is az ismeretségük, és lehetnének negyven éve faséban – szerencsére ennél azért sokkal „jobb fej” Petőcz és Zalán is, és igazi barátsággá nőtte ki magát kapcsolatuk. Pályájukon megannyi párhuzam, és legalább ennyi egyedi szín és hang fedezhető fel. – A Nyitott Műhelyben egy jókedvű beszélgetéssel ünnepelték a két szerző közös születésnapját, miközben csülkös bableves rotyogott Finta Laci boszorkánykonyhájában.

Rónai-Balázs Zoltán összefoglalója a Tokaji Írótábor harmadik napjáról.

2. nap

Nos, elnézést a kimaradásért, de valóban kimaradáson voltam. Hivatkozom arra az emberi gyengeségre, mikor képtelen valaki ellenállni egy jó beszélgetésnek. Ám ezek a beszélgetések teszik ki a tábor kétharmadát, és ez is az egyik, bár a hivatalos programban meg nem hirdetett része és értéke.

Nem meglepő, ám annál örömtelibb módon idén is kezdetét vette az immáron hagyományos Tokaji Írótábor, melyről van szerencsém tudósítani.

Elöljáróban leszögezném, hogy magam is aktív, érdeklődő résztvevője vagyok az eseménynek, így tudósításom is inkább szubjektív, mintsem a hivatalos történéseket merev részletességgel közvetítő írás. No, de ezt gondolom, mindenki megérti! Egy írótábor a szakmai, baráti találkozások színtere is, sőt az ismerkedésé is, az izgalmas és érdekes programokon túl.

Ha azt gondoljuk, a gombamód szaporodó okkult és „ezó”-jelenségek csak korunk sajátjai, nagyot tévedünk: a spiritizmus a 19. században szökkent szárba Magyarországon, és rövid idő alatt olyan népszerűvé vált, hogy a költőket, írókat, tudósokat sem hagyta érintetlenül. A Petőfi Irodalmi Múzeum kiállítása azt járja körül, hogyan jelent meg Arany János és kortársai írásművészetében a lélek- és szellemhit, s vajon táncoltattak-e asztalt legnagyobb poétáink. Különös kiállítás látható a Petőfi Irodalmi Múzeum aulájában: „A kép-mutogató.

Térerő itt sincs, fák bőven, a mogyoróhegyi kilátás felülmúlhatatlan, de ott van kárpótlásul a medence – hasonlítgatom egy veterán rutinjával a két helyszín közti különbségeket, pedig ez még csak a második FISZ-táborom. Idén a Szokolya melletti Királyréten, július 18–22. között.

Kettős könyvbemutatón idézték meg Cs. Szabó László emlékét a Magyar Művészeti Akadémia beszélgetésén, noha e kivételes, „világfi” honfitársunk olyannyira aktuális és kortárs, hogy az emlék szó nem is igazán illik a neve mellé. Hogy miben áll tudásának, stílusának és említett modernségének titka, ezt vitatták meg Szakolczay Lajos, Falusi Márton, Kucsera Tamás Gergely és a műsorvezető Nagy Borbála Réka.

Vajda Boróka képes jegyzete a Hajdúböszörményi Írótáborról.

Aki a VB-döntő helyett a pesti Szent István parkot választotta vasárnap este, cseppet sem járt rosszul: a Verspark című sorozat zenés estjén Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert pengetett és olvasott, mi több: megismertük a legjobban ukuleléző magyar írót. 

Négy költőnő, egy zenész – a Belső tenger című sorozat estje a Nyitott Műhelyben ismét rejtelmes tájakra repítette a hallgatóságot, akár megtalálhatók azok térképen, akár a lélek mélyében keresendők. Izsó Zita, Nagy Hajnal Csilla, Simon Bettina és Terék Anna felolvasását Meggyesházi Éda kísérte énekével és cimbalommal.