Ugrás a tartalomra

 

Prózai rögtönzések Jókaival – Gálaest a Magyar Széppróza Napján

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Magyar Széppróza Napja gálaestjén öt, Jókaira „hangszerelt” témában írhattak novellát a prózaírói rögtönzőverseny résztvevői, de ezen kívül bejelentették egy új irodalmi oldal elindulását, valamint novellaíró-pályázatot is hirdettek. – Csanda Mária tudósítása az ünnepi estről.

 

Az első alkalommal megrendezett ünnepen prominens személyiségek beszéltek Jókai Mórról, akinek születésnapjához kötődik ezentúl szépprózánk ünnepe, valamint napjaink irodalma és az irodalomtanítás kérdései is szóba jöttek. Elsőként Prőhle Gergely főigazgató köszöntötte a megjelenteket, és a helyszín autentikusságára hívta fel a figyelmet: a Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai számos ereklyéjét, kéziratát őrzi, továbbá az intézmény munkatársai a balatonfüredi Jókai-villa kiállításának szakmai irányítói is egyben. Jókai Mór alakja szépprózai jelentőségén is túlmutat, a teljes magyar szellemtörténet számára üzen, fogalmazta meg a főigazgató. Ezt jelképezi az a festmény is, mely az esten a színpad hátterében volt látható: Ferraris Artúr tarokkpartit ábrázoló történelmi képén Jókai mellett újságíró, művészettörténész, politikus és a háttérben Mikszáth Kálmán is szerepel.

 A nevezetes festmény

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azzal az örvendetes statisztikával kezdte beszédét, hogy jelentősen növekedett a színházba, hangversenyre járók, a múzeumi belépőjegyet váltók száma az elmúlt években, kultúrnép vagyunk tehát. A magyar széppróza napjával egy újabb ünnepnapot kaptunk. A nemes kezdeményezést, mely az Írószövetségből indult, a minisztérium felkarolta. Irodalmunk közösséget teremt, a közös nyelv, a történetek a határokon át is összekötnek azokkal, akik magyarul olvasnak és beszélnek. A miniszter megemlékezett közelmúltbeli veszteségeinkről, Csoóri Sándorról, Esterházy Péterről, Jókai Annáról. Balog Zoltán szólt arról a vitáról is, mely az irodalomtanítást érinti: Jókait vagy Harry Pottert olvassanak-e a diákok? A kettő között nem választani kell, hangsúlyozta a miniszter, tegyük közéjük az összekötő „és” szócskát. Hősöket, követendő mintákat kell az ifjúság elé állítani, olyanokat, akikre érdemes hasonlítani, a világnak nemcsak színét, de fonákját is megmutatni. Jókai Mór teljes tablót rajzolt az akkori magyar világról, a magyar kultúra egészében részt vett, például Liszt Ferenccel is vitázott a magyar zenéről. A „mit” mellett pedig fontos a „hogyan”: Balog Zoltán kiemelte az általa hallott kiváló, élményszerű Toldi-előadást.

 Balog Zoltán

Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője az ünnep szervezéséről szólva elmondta, a „széppróza” szó azért szerepel a „próza” helyett a megnevezésben, mert irodalmi értelemben vett prózáról van szó. Évente mintegy kilencezer könyv jelenik meg magyar nyelven, ezek tíz-tizenkét százaléka szépirodalom. A Magyar Széppróza Napja a magyar szépirodalomra irányítja a figyelmet, tudatosítja, hogy élnek olyan alkotók, akiktől megkapjuk e műveket. Az ünnep mottójául választott Jókai-idézet – „az ég nem acsillagoknál kezdődik, hanem a fűszálak hegyénél” – kifejezi végtelen iránti vágyunkat, ahogyan az evangélium szerint Isten országa köztünk van. Mezey Katalin is szólt az irodalomtanítás fontosságáról, mely közel hozza történelmünket, a magyar nyelvet. A reformkor utáni nyelv, melyen Jókai alkotott, rendkívül gazdag, s ma is a birtokunkban van. A százkötetes Jókai-életmű erkölcsi, nemzeti értéket hordoz, amely által mindannyian gazdagodhatunk.

 Mezey Katalin

Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a már idézett mottót A kőszívű ember fiai című regényből választotta, köszönetet mondott a fő támogatóknak, mint az EMMI, az MMA és az IKSZ (Informatikai és Könyvtári Szövetség). Az ünnepi sorozat február 12-én vette kezdetét és 23-áig zajlanak megemlékezések itthon és határon túl, 79 településen, több mint 60 intézményben. Tudósok, tanárok, könyvtárosok, színészek közreműködésével tartanak irodalmi és színházi estet, rendhagyó irodalomórát, felolvasást, irodalmi sétát. A szervezésben, rendezvények koordinálásában közvetlen munkatársai voltak Mezey Katalin, Erős Kinga, Nemes Attila sajtófelelős és Gréger Zsolt grafikus, akiknek külön megköszönte munkájukat.

 Szentmártoni János az est után, a háttérben Bak Rita és Payer Imre

A köszöntők után került sor a prózaírók versenyére, akiknek öt, Jókaihoz kötődő témából választották ki helyszíni sorshúzással a megírandót: 1. Színésznő a feleségem 2. Egy tál Jókai-bableves 3. Kőszívű fiúk és lányok 4. Történet a jövő századból 4. És mégis mozog… Miután a „Színésznő a feleségem” címnek kedvezett a sorshúzás, a versenyző prózaírók – Bene Zoltán, Nagy Koppány Zsolt, Végh Attila, Weiner Sennyey Tibor – egy órát kaptak novellájuk megírására. Ennek elteltével a helyben megírt szöveget kinyomtatták, és Turi Bálint színművész olvasta fel azokat egymás után. A zsűri – Mezey Katalin, Orbán János Dénes, Szakolczay Lajos, Szőcs Géza – rövid visszavonulás után döntött, és felolvasta a helyezéseket, az írók pedig felállással jelezték, hogy az adott számú szöveg melyikük alkotása volt. A közönség annyira élvezte a helyben született alkotásokat, hogy felvetődött, közönségdíjat is kiadhatnának, de végül erre nem került sor. A díjazottak sorrendje így alakult: 1. helyezett Nagy Koppány Zsolt, 2. Végh Attila, 3. Weiner Sennyey Tibor, 4. Bene Zoltán. Annyi bizonyos, mind a négyen megmutatták azt a képességüket, hogy rövid időn belül rendkívül élvezetes novellát tudnak írni. A díjjal járó emléklapot Szakolczay Lajos adta át a versenyzőknek, akik pénzjutalomban is részesülnek.

 Szakolczay Lajos

A versenyművek megírása alatt került sor „Az év novellái 2018” antológia bemutatására, melynek szerkesztője, Erős Kinga kritikus Bíró Gergellyel, a Magyar Napló Kiadó szerkesztőjével beszélgetett az évente megjelenő prózaválogatás idei kötetéről. Szokásosan az előző évi magyar irodalmi folyóiratokban megjelent novellákból válogattak, és mintegy hatvan írásból szűkítették le a végső válogatást 36 kisprózára. A gyűjteményből Jókai Anna Átvilágítás című utolsó könyvének egy beválogatott fejezetét Kubik Anna olvasta fel, a legfiatalabb szerző, Voloncs Attila Spicliszerelem című írását Tallián Mariann adta elő. Bíró Gergely megemlítette a nemrég kiadott antológiaválogatást, mely az elmúlt két évtized hasonló gyűjteményeiből készült A századelő novellái címmel. Oláh Jánosnak köszönhető, hogy 17 éve elindulhatott Az év novellái sorozat, mellette a versek és esszék gyűjteménye, melyek A századelő költészete és A századelő gondolkodói címmel jelentek meg összefoglaló kötetekben a magyar kultúra napjára januárban.

 A beszélgetés: Völgyi Tóth Zsuzsa műsorvezető, Erős Kinga, Bíró Gergely

A hosszúra nyúló, ám szórakoztató és az ünnephez méltó estén új pályázat és egy új digitális irodalmi lap megjelenését is bejelentették. Szentmártoni János az olvasat.hu irodalmi oldal indulásáról adott hírt, melyet összekötöttek az ünneppel, és február 18-ától elérhető, lapozható. Erős Kinga az Orpheusz Kiadó és a Guttenberg Pál Népfőiskola közös novellaíró-pályázatát ismertette, melyet határon túli magyar középiskolások számára írtak ki szintén ezen a napon.

 Szőcs Géza és Orbán János Dénes

A jó hangulatot erősítette Bognár Szilvia énekesnő és együttese, akik népdalfeldolgozásokat és megzenésített verseket adtak elő, köztük moldvai, széki, bukovinai és szatmári dallamokra írt darabokat, Nemes Nagy Ágnes-, Hajnal Anna- és Weöres Sándor-verseket.

                                                                                 

  Szöveg és fotók: Csanda Mária

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.