Lassan már csak ez köt szülőhazámhoz gondolom olykor keserűen mint a szesz ha borotválkozás után  a számba szivárog egy cseppnyi. 

A kilátástalanság borongós képeit és a megpróbáltatások konok hangulatát a könnyed stílus enyhíti, illetve tereli a szatíra irányába, miközben a főszereplőt változatlanul a béketűrés és a mindenféle élethelyzethez való alkalmazkodás jellemzi.

A régi hagyomány szerint idén is a déli harangszó után csendült fel a Himnusz a Petőfi Irodalmi Múzeum, azaz a Károlyi-palota kertjében, hogy az egybegyűlt írók, költők, olvasók vagy egyszerűen csak érdeklődök megemlékezzenek történelmünk legnevesebb márciusáról. Nagy Koppány Zsolt Mikszáth szavait hívta segítségül, hogy visszarepítse a hallgatóságot a múltba.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Magyar Széppróza Napja gálaestjén öt, Jókaira „hangszerelt” témában írhattak novellát a prózaírói rögtönzőverseny résztvevői, de ezen kívül bejelentették egy új irodalmi oldal elindulását, valamint novellaíró-pályázatot is hirdettek. – Csanda Mária tudósítása az ünnepi estről.

A budapesti Restro Puskin szolgál otthonául Szekáry Zsuzsanna Párhuzamos világok című festménykiállításának, melyet május 24-én nyitott meg Kovács-Tóth Noémi. A rendezvényen felolvasott Nagy Koppány Zsolt, Lőrincz P. Gabriella és Pál Dániel Levente. – Képes riport a helyszínről.

Egy kortárs prózaíró kesergője

Megkérem önöket, hogy éjfél után ne tartózkodjanak a temetőkertben, tekintettel arra, hogy jelenlétükkel zavarják a haláltánc zavartalan lebonyolítását. Kiváltképp vonatkozik ez az alvajárókra, akik valami homályos elképzelés szerint, amelyet holmi szellemhistóriák is táplálnak, nagy előszeretettel flangálnak áttetsző hálóruháikban éjszaka a temetőkertben

Orbán János Dénes könyvbemutatóján jól megfért egymás mellett svéd metafizika és duhaj pornóköltészet, amiképp szó esett még Kolozsvárról, ivászatról, Faustról, kocsmákról és megannyi vonatkozásáról az OJD-univerzumnak. Az írót Nyáry Krisztián kérdezgette, Nagy Koppány Zsolt és Farkas Wellmann Endre parodizálta.

„Asszonyomra kacsintottam, elvégre férfibüszkeség is van a világon, arról nem is beszélve, hogy ez még a gyermekáldás előtti időszak bizonyítós fázisában volt, majd peckesen menni kezdtem a néni után, mintegy leiskolázandó előzésileg. Azonban alighanem Mercedes-motor hajtotta a szívét, mert az én kétütemű dohogómmal nem sikerült utolérnem.” – Nagy Koppány Zsolt tárcája.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regénye „szövegirodalmon túl” és világvégén innen mutatja be a vészterhes jövőt, ahol az öregeknek leáldozik a napja. Mindezt azonban sok humorral, groteszk helyzetekkel fűszerezve – derült ki a könyvbemutatón, ahol azt is megtudtuk, miért e különös cím. A szerzővel Turi Tímea beszélgetett.

Megszületett az első erdélyi közönségfilm? Ráadásul egy novellából? Nagy Koppány Zsoltot, a Személyi figyelő íróját, valamint Lakatos Róbert rendezőt és kollégáját, Bálint Arthurt kérdeztük a megfilmesítésről.

Az Irodalmi Jelen ünnepélyes „Könyvhét-megnyitójának” tekinthetjük a Zsivágó Kávéházban megrendezett II. Nagy Felolvasást, amely többek között abban különbözött az elsőtől, hogy ezúttal még többen gyűltünk össze, hogy verseket, prózarészeteket hallgassunk meg szerzőinktől.

Húsz perc késés után otthagyni készültem a Prae lapszámbemutatóját – hiába ígértek Marnó Jánost és beszélgetést az X generációról –, ám ekkor a TreffOrt Kert léhűtői közt terminátorként megjelent a már számtalan irodalmi klubot, túrát, tábort szervezett Bacsó Péter. A haldokló nap fényében beszélgetve könnyebb volt kivárni, míg az Y generációhoz tartozó fiatalurak felfáradtak végre a pódiumra, hogy Couplandet és Ellist magasztalják.