Ötvenéves az Elérhetetlen föld, a Kilencek költőcsoport legendás antológiája. A jubileumi alkalomból a Kilencek irodalomtörténeti jelentőségére emlékeztek és az ötvenéves évfordulóra kiadott antológiát mutatták be irodalomtörténészek, költők és maguk az érintettek a budapesti Polgárok Házában.

„Ha a karakteres, nem akármilyen kisugárzású festőművész életművét vizsgáljuk, először miért nem a technikai bravúr, a motívumgazdagság, az invenciózus építkezés stb. kerül vizsgálódásunk fókuszába?” – Szakolczay Lajos tanulmánya Aknay János angyalairól.

Kettős könyvbemutatón idézték meg Cs. Szabó László emlékét a Magyar Művészeti Akadémia beszélgetésén, noha e kivételes, „világfi” honfitársunk olyannyira aktuális és kortárs, hogy az emlék szó nem is igazán illik a neve mellé. Hogy miben áll tudásának, stílusának és említett modernségének titka, ezt vitatták meg Szakolczay Lajos, Falusi Márton, Kucsera Tamás Gergely és a műsorvezető Nagy Borbála Réka.

Elbúcsúztak Kányádi Sándortól barátai, tisztelői, költőtársai és költőtanítványai a Petőfi Irodalmi Múzeum estjén, ahol suhogó lombok alatt, lassacskán enyhülő hőségben hallgathattuk az ismerős-kedves sorokat.

Költészete utánozhatatlan tudományos játékosság terepe: verseiben ötvözi a matematikát, a filozófiát és a metaforákat. A temesvári forradalom sikere az ő hálózatelmélete gyakorlati megvalósulásának köszönhető. Íráskutató, a rovásírással kapcsolatos felfedezései felforgatták a tudományos nézeteket. Aki mindez egy személyben: Mandics György. 75. születésnapja alkalmából köszöntötték az Írószövetségben.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Magyar Széppróza Napja gálaestjén öt, Jókaira „hangszerelt” témában írhattak novellát a prózaírói rögtönzőverseny résztvevői, de ezen kívül bejelentették egy új irodalmi oldal elindulását, valamint novellaíró-pályázatot is hirdettek. – Csanda Mária tudósítása az ünnepi estről.

Íróval van dolgunk, festőművésszel, a szépséget magyarázó – elemző – látnokkal? Egy személyben lakozó, számtalan műformát a maga képére teremtő többirányú alkotóval.

Finta Edit festőművésznek Üzenet címmel nyílt kiállítása március 17-én a Magyar Írószövetség klubtermében. A kiállítást – amely április 14-ig tekinthető meg – Szakolczay Lajos irodalom- és múvészetkritikus nyitotta meg, az alábbiakban az ő beszédét olvashatják (megjelent a Magyar Időkben 2016. március 19-én).

A Petőfi Irodalmi Múzeum pódiumán festőállványokra kifeszített Jékely-portrék jelenítettek meg néhányat a költő-író számos arca közül, s a tablót azután tovább bővítette a Magyar Művészeti Akadémia ünnepi műsora, amelyből egy ritka sokoldalú alkotó képe rajzolódott ki.

A Magyar Írószövetség székházának udvarán irodalmi és művészeti szervezetek helyezték el koszorúikat az 1956-os forradalom hőseinek és áldozatainak emlékét őrző márványtábla előtt. A koszorúzás után került sor az Arany János Alapítvány díjának átadására.

A Magyar Írószövetség székházában mutatták be Vasy Géza Bajza utca című kötetét. Címe és borítója is sokat elárul tartalmáról, hiszen azt a három évet mutatja be, míg szerzője az Írószövetség elnöke volt.