Bene Zoltán – Fotó: PIÜ KMI

    1973-ban született, Szegeden él. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett művelődésszervezés-média, könyvtár- és andragógia-diplomákat. A doktori képzést ugyancsak a szegedi egyetemen végezte, jelenleg doktorjelölt.
    1997-től kezdve két évtizedig dolgozott könyvtárosként és művelődésszervezőként. 2006 tavaszától 2017. augusztus végéig a Szeged melletti Algyő faluházának intézményvezetője volt, közben 2011 és 2017 között a SzegediLap.hu kulturális portál egyik szerkesztőjeként is tevékenykedett. 2017 júliusa óta a Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat főszerkesztője. Ugyancsak 2017 óta vezeti a Pannon Tükör, 2019. augusztus 1-jétől pedig az Irodalmi Jelen prózarovatát. Emellett a Károli Gáspár Református Egyetemen tanít óraadóként és a TiszapART Televízió szerkesztő-gyártásvezetője.
    Irodalommal hivatásszerűen 2001 óta foglalkozik. Azóta jelennek meg rendszeresen novellái, esszéi, publicisztikái, recenziói, kritikái Kárpát-medencei magyar folyóiratokban, illetve antológiákban.
    Több irodalmi társaságnak is tagja. 2012 végétől tölti be a Madách Irodalmi Társaság elnöki tisztét. A Magyar Írószövetség 2011-ben újraalakult Csongrád megyei Írócsoportjának először titkárává, majd 2013-ban elnökévé választották. 2014-től a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának titkára.
    Számos díjban és elismerésben részesült, elnyerte többek között a Bethlen Gábor Alapítvány Teleki Pál Érdemérmét (2013) és Szeged Város kulturális elismerését, a Kölcsey-érmet (2014). 2017-ben Az érdemes, nemes Rózsasándor kalandjaiért az Év Könyve Szeged díjat vehette át. 2019 óta a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj Programjának ösztöndíjában részesül (2022-ig).
    Legutóbb megjelent kötete az Isten, ítélet című regény (Kortárs Kiadó, 2020); a Mandola története folytatásokban olvasható az Irodalmi Jelenben, és a 2021-es év folyamán várhatóan kötet formájában is megjelenik az Irodalmi Jelen Könyvek között. A Sarki fény című regény megjelenése 2021 elején várható az Orpheusz Kiadónál.


    Fotó: PIÜ KMI
  • Bene Zoltán, Kovács Újszászy Péter

    Mint kötéltáncos a kötélen – Magánnyomozás magántörténetekben

    Egy kötet, két olvasat

    Oberczián Géza hátsó szoba című kötetében sok az ismerős elem. Sorsok, események, cselekedetek, okok és okozatok, életek és halálok, előzmények és következmények, találkozási pontok, döntések és sodródások. Az olvasó érzi, hogy köze van mindhez, hiszen volt része hasonlóban, ugyanakkor érzi az egyedi ízt is, az egyszerit, ami pontosan így biztosan nem történt meg, és megismételhetetlen.

  • Bene Zoltán: Mandola története

    Mandola története

    0 Ft

    Egy főiskolás lány, Mandola 1995-ben rejtélyes körülmények között eltűnik. Barátja, P. életének hátralévő részét alapvetően határozza meg ez a veszteség és a hiány. Az események csak 2019 elején, huszonnégy évvel az eltűnés után vesznek olyan véletlen fordulatot, amelynek köszönhetően Mandola története befejezhetővé válik: nyomokra bukkannak, melyek révén a talányt sikerül megoldani, ám a happy end elmarad.

  • Janáky Marianna

    Könyvinterjú: Bene Zoltán – Isten, ítélet

    Janáky Marianna interjúsorozatában kortárs irodalmi alkotásokkal, friss könyvekkel "beszélget". Az interjúk érdekessége, hogy nem a szerzők a könyv bizonyos passzusaival válaszolnak a kérdésekre. Ezúttal Bene Zoltán Isten, ítélet című regénye volt terítéken.

  • Lehetséges világok világa

    Beszélgetés Bene Zoltánnal

    Szeged szülötte, a város szinte minden művében megjelenik. Írói horizontja azonban lefegyverzően tágas: olyan otthonosan közlekedik századok és helyszínek között, mintha minden korban maga is élt és járt volna, beleértve a jövőt is. – Bene Zoltánnal a Szeged–Budapest térkoordinátákon át levélben beszélgettünk humanizmusról, történelmi regényről, szegediségről és az íróban lakozó különféle lényekről.

  • Bene Zoltán

    Sorsfonat

    „− Többször is leléptem a távolságot, s pontosan huszonkét lépésre álltam a peron szélétől, amikor érkeztél – Endre arca egyre vörösebb lett, miközben mesélt, pedig Erika mosolyogva hallgatta, és simogatta közben a kézfejét.” – Bene Zoltán novellája.
  • Luzsicza István

    Örök kortársunk innen, a történelem végeiről

    Bene Zoltán vázlatos pályaképe az indulástól napjainkig
    „Szeged ugyanis origóvá lesz a vagány kezdés után. Az induló regény nem túl visszhangos, mégis kedvező fogadtatása után előkerülnek a különböző asztalfiókokból és még inkább alkönyvtárakból a Bene-novellák.” – Luzsicza István esszéje.
  • Bene Zoltán

    Forog a kocka

    „A két láb mezítelen volt, nagyon fehér, és kissé görbe. A kulcslyukhoz közelebb esőn, a boka fölött kivehetetlen tetoválás. Az aprócska résen kukucskálva legalábbis kivehetetlen. De Bertalan tudta, hogy egy bébi dinoszaurusz sematikus rajza az.” – Bene Zoltán novellája.
  • Bene Zoltán

    Egy lehetséges világ

    Irodalmi és filozófiai közelítés fájdalomhoz (és ragaszkodáshoz)

    „Mi történik viszont akkor, ha hétköznapi tapasztalatainkon alapuló világértelmezésünk mégsem biztos? Miért ne lehetne számos párhuzamos valóság? Miért kell mindenáron fikciónak tekinteni az ukróniát? Pár perc erejéig ne tekintsük annak! Fordítsunk egy kis figyelmet a lehetséges világok elméletére! Létezhet olyan valós ukrónia, amelyben 2020 Magyarországa nincs Trianon után, területe nem csonkolt?” – Bene Zoltán esszéje.

  • Bene Zoltán

    A kopasz lány

    „− Emlékszel még arra a kopasz lányra? − kérdezte Pömpöm, és Ló Kornél emlékezett. Vékony csontú, törékeny teremtés volt, föltűnően jó alakkal. Arcának bájos, kislányos kedvességéből mit sem vont le a szemceruzával rajzolt szemöldök és a fejére úszósapkaként simuló sötétkék kendő.” – Bene Zoltán novellája.
  • Bene Zoltán

    A történetmesélő

    Beszélgetés Hász Róberttel

    Hász Róbert 1964. november 1-jén született Jugoszláviában, a vajdasági (bácskai) Doroszlón. A Zomborban végzett középiskola után az újvidéki egyetemre került, ahol magyar nyelv és irodalom szakon tanult. 1991 őszén a délszláv háború miatt Magyarországra emigrált, azóta Szegeden él. 1996-tól szerkesztője, 2011-től főszerkesztője a Tiszatáj folyóiratnak. Első novelláit a zágrábi Sirius című irodalmi lap közölte horvát fordításban, majd a vajdasági magyar lapokban és antológiákban publikált. 1995 óta több novelláskötete és regénye látott napvilágot. Márai Sándor- és József Attila-díjas, Térey-ösztöndíjas alkotó. − Hász Róberttel Bene Zoltán beszélgetett.

  • Bene Zoltán

    Színes tabló gyilkossággal, Monarchiával, századfordulóval

    Hász Róbert Fábián Marcell-regényeiről

    Fábián Marcell vérbeli, ízig-vérig szépirodalmi hős – mindazzal, ami ezzel jár, ideértve azt is, hogy a szó romantikus értelmében alig-alig hősies. Esetünkben ugyanis nem egy zsánerdetektívet igyekszik „irodalmiasítani”, mélyíteni, hitelesebbé tenni a szerző. Nem, Fábián Marcell mentes a zsánertől, egyszersmind mentes a történelem során rárakódott kliséktől is, hiszen Hász egy olyan korszakot választ, amelyben a detektív figurája még újdonságnak számít, még nem hordozza magán mestersége bevett közhellyé vált ismérveit.

  • Bene Zoltán

    A tét: a tudattalan

    Smid Róbert könyve valóban úttörő munka: nemcsak interdiszciplinárisan olyan szerteágazó, ami párját ritkítja, de módszereinek következetes végigvitelében, következtetéseiben és önreflexióiban is. Izgalmas szellemi kaland, amely nyitottságot és merészséget vár a résztvevőktől: olvasóitól.

  • Írni trendi, örülni jó

    Hogy a költészet valóban mennyire trendi még járvány idején is, nemcsak a Petőfi Irodalmi Múzeum népes közönsége bizonyította az Irodalmi Jelen díjátadó gáláján, de azok a fekete-piros, feliratos szájmaszkok is, amelyeket Viola Szandra munkájának jóvoltából viselhettek a rendezvény résztvevői.

  • Hitvallás a szabad akarat mellett

    A Szegedi Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezték a Somogyi-könyvtárban Bene Zoltán új regényének bemutatóját. Az érdeklődés a maszkok ellenére is jól látszott a közönség arcán, nem véletlenül: az író rendkívül izgalmas témához nyúlt az Isten, ítéletben.

  • Egy sikerregény titkai

    Miskolcon, a Múzsák Kertjében mutatták be Bátorligeti Mária A gondozónő című regényét. Az Irodalmi Jelen Könyvek kiadásában megjelent művet a kritikák az évtized regényének is nevezték. Hogy mitől valóban különleges ez a regény, arról a szerzővel és Bene Zoltánnal Kégl Ildikó beszélgetett.

  • Bene Zoltán

    Mandola története − 7. fejezet

    Fekete humor (2016)

    P. másnap reggelre ki is ábrándult a nagy kezű lányokból, az Éva-jelenség azonban fogva tartotta. Csaknem három hónapig. A szó legszorosabb értelmében tartotta fogva, tudniillik egész egyszerűen nem engedte el. Ha P. egy alkalmas pillanatban mégis kereket oldott, Éva utánaeredt, fölkutatta, megtalálta, begyűjtötte, sóhajtozott, hisztizett, fenyegetőzött és követelőzött. Ha szükségét érezte, keservesen sírt, ha úgy látta jónak, megtépte P. gyérülő hajkoronáját; lapátkezeivel egyszerre fél parókányit képes volt kitépni a fejbőréből. P. vigasztalanná és komorrá vált. – Bene Zoltán kisregényének hetedik fejezete.

  • Bene Zoltán

    Prózaízelítő az Irodalmi Jelen májusi számából Bene Zoltánnal

    Bene Zoltán felolvas a Mandola története című regényéből.
  • Tele vagyunk el nem mondott történetekkel

    Bene Zoltán beszélgetése Bánki Évával

    Bánki Éva 1966-ban, Nagykanizsán született, egy Felvidékről kitelepített családban. Budapesten érettségizett, majd az ELTE magyar–portugál szakán végzett. A diploma megszerzését követően ösztöndíjasként hosszú időt töltött Lisszabonban és Santiago de Compostelában, a spanyolországi Galicia Autonóm Közösség székhelyén. Az első trubadúr, IX. Vilmos aquitániai herceg költészetéről írott PhD-dolgozatát 1996-ban védte meg. A Károli Gáspár Református Egyetem docense, az intézmény kreatív írás specializációjának egyik alapítója és kidolgozója. Szépíróként egy novelláskötete, két regénye és egy regénytrilógiája jelent meg eddig.

  • Bene Zoltán

    Körkörös idő

    Vajon mi a helyes állítás: minden egyes emberi élet szent − vagy a csoport megmaradása számít mindenek fölött? Még ha a faj előbbre való is az egyénnél, igaz ez vajon a faj egy-egy populációjára is? Bánki Éva regényének egyik legfontosabb kérdése pontosan ez: tömeg- vagy bolytársadalom?

  • Bene Zoltán: Áramszünet
    Gáspár Ferenc

    Miért vagyunk a világon?

    "A regény nem csupán swifti utópia, hanem egyfajta énregény is. Különösen úgy, hogy a 2040-ben íródott prológusból kiderül: sok hajdani blogbejegyzést, naplójegyzetet sikerült később „feltámasztani”, megmenteni az enyészettől, s ezek a szintén egyes szám első személyű részletek az általunk jól ismert jelen társadalmának felbomló és széteső részeit mutatják be eleven képekkel." – Bene Zoltán Áramszünet című új regényét Gáspár Ferenc mutatja be.