Telihold világítja be a tengert
Sziget
Semmi emberi zaj.
Semmi hajó a vízen.
Sóhaj.
Magány.
Menekvés.
Sziklához csapódik egy hullám.
Éjjel egy kabóca ül a térdemre.
Telihold világítja be a tengert.
Kis szigeten. Egyedül.
Némaság az úr. Némaság az én.
Semmi emberi zaj.
Semmi hajó a vízen.
Alagút
Lépked a halász.
Tövisbokrokon egyensúlyoz.
Megáll az idő.
Csak egy pillanat.
Az egész.
Felfénylik a hold.
Forog egymagában.
Kabócák bújnak a halász zsebébe.
Öreg trombitás a temető csücskében.
Hajnalban kezdi fúni.
Beborul az ég.
Hangyák sorakoznak a fapad alatt.
Kislány énekelget egymagában.
Fehér ruháját összefogta a tenger.
Mamáját keresi napok óta.
Két külön világban.
Egymástól méterekre.
Alagutakon üzennek egymásnak.
Halat fogott az öreg.
Elcsúszott a sós kikötőben.
Bal lábát maga alá húzta.
Három részre repedt.
Kislány könnycseppjei a sebekben.
Felkiált a halász.
Együtt kiáltanak.
Billegő csónakban.
Csak egy pillanat.
Az egész.