Ugrás a tartalomra

Telihold világítja be a tengert

Sziget

Semmi emberi zaj.
Semmi hajó a vízen.

Sóhaj.
Magány.
Menekvés.

Sziklához csapódik egy hullám.
Éjjel egy kabóca ül a térdemre.

Telihold világítja be a tengert.

Kis szigeten. Egyedül.
Némaság az úr. Némaság az én.

Semmi emberi zaj.
Semmi hajó a vízen.

Alagút

Lépked a halász.
Tövisbokrokon egyensúlyoz.

Megáll az idő.
Csak egy pillanat.

Az egész.

Felfénylik a hold.
Forog egymagában.

Kabócák bújnak a halász zsebébe.

Öreg trombitás a temető csücskében.
Hajnalban kezdi fúni.

Beborul az ég.
Hangyák sorakoznak a fapad alatt.

Kislány énekelget egymagában.
Fehér ruháját összefogta a tenger.

Mamáját keresi napok óta.
Két külön világban.
Egymástól méterekre.

Alagutakon üzennek egymásnak.

Halat fogott az öreg.
Elcsúszott a sós kikötőben.
Bal lábát maga alá húzta.

Három részre repedt.

Kislány könnycseppjei a sebekben.

Felkiált a halász.
Együtt kiáltanak.

Billegő csónakban.
Csak egy pillanat.

Az egész.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.