Hazám

életem voltál életem vagy
halálom leszel 
kopár mezők
magányos fűszálait 
belengi az érzelem-idő

szerteszaggatott rögöt örököltem
felettem sziszegő felleget
senki sem tudja senki sem fújja
árválkodik az égalján a kikelet

láttalak és te is láttál
röpke pillanat volt csupán
összeszűkült a szívemben 
minden egyes dobbanás

elfoly lassan vérem 
elvirágzik lelkem tavasza
de te ott vagy 
virrasztasz felettem
mint hold és nap az égen