A szerkesztő tízparancsolata kezdő költőknek s nemcsak

"A Memoart Galériában a „Mindennapi mitológia” című tárlatonegy olyan világba csöppentem Silvio Monti képeit látva, mint amilyen talán a sumér birodalomé lehetett egykor, csak most földön jár egy istennő, talán nem is egy, hanem több is. Az egyik Lilit, akinek a világ teremtésében játszott szerepe homályos, és akit végül gonoszsága miatt száműztek Inanna édenkertjéből. Sumérül a LIL levegőt jelent, de jelenti az éjszakát, sőt titkos tudás, szél, szellő, felhő, baj, betegség, bűn értelemben is használhatjuk, egyben bolondságot, őrületet is kifejez. Végül eljuthatunk a démonhoz. Eljutunk a női ölhöz."

Robert Zaller írását Gergely Zsuzsanna fordította magyarra.

Kocsis Zoltán halála szomorú okot jelent Szőcs Géza Bartók-filmtervének közléséhez, mely filmben Kocsisnak meghatározó szerepe lett volna.
Nagy Endre filmproducer, Surányi András rendező és Szőcs Géza felkérésére Kocsis foglalkozott e filmtervvel, de egyre súlyosbodó betegsége nem tette lehetővé, hogy elkezdje a közös munkát. A filmterv így kéziratban maradt.

Haász Ágnes műveit fénymásológép és számítógép segítségével hozza létre. A fényvibráció fizikai jelenségei alakítják alkotásai szín- és formavilágát, olyan hatásokra törekedve, amit más hagyományos eszközzel nem lehet elérni. Az egyszeri és a sokszorosított pillanat, a sorozatszerű és a variáció kódolja, végteleníti alkotásait. Elektrografikákon kívül készít művészkönyveket, ex libriseket, részt vesz a hazai és nemzetközi mail-art mozgalomban.

Az Irodalmi Jelen csapata október elején ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Böszörményi Zoltán főszerkesztő ünnepi köszöntőjének teljes szövege alább olvasható.

Hargitai Péter tanulmánya Kányádi Sándor In Contemporary Tense című kötetéről az AHEA kiadványának, a Journal of Hungarian Literature-nek készült. Az alábbiakban a szöveg magyar és eredeti, angol változatát olvashatják.

Nemrég jelent meg Kínában Szőcs Géza Napon című verseskötete, amelyet a szeptemberben megrendezett pekingi könyvvásáron mutattak be. Ennek apropóján készített a Shanghai Daily napilap interjút a költővel, politikussal. Az interjú fordítását olvashatják az alábbiakban.

Az Irodalmi Jelen szépirodalmi és kulturális folyóirat 2016-ban ünnepli alapításának 15. évfordulóját. Ebből az alkalomból egy logópályázatot hirdetünk, amelynek nyertese 15000 forint jutalomban részesül.

„Köszönöm a tippet, mostanában ugyanis azon törtem a fejem, milyen néven publikáljam megírni tervezett kulturális jegyzeteimet. Ez a „mások mellett”, ez nagyon jó. Ez én vagyok, ez a mások mellett. Ezt fogom használni. Sokértelmű, tömör, frappáns.”

Oláh János fia, Lackfi János a közösségi oldalán a Hársak alja című Oláh-verssel köszön el édesapjától. Az Irodalmi Jelen is ezzel a verssel emlékezik és búcsúzik az írótól.

1879. június 29-én született az egyszerre népi és modern prózaíró, akire egy frissen készült grafikával emlékezünk. Csuth Péter művei következnek.

Június 25-én született a „nagy nevettető”.

A Kisodródva című projekt művészeinek, Nemes Csaba és Ivan Plusch munkáit nézve, szó sincs az életből való kisodródásról, kifarolásról, időben vannak, igaz, az idővel játszanak.

Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Turczi István A fázisrajzoló átmeneti gyötrelmei című verseskönyve Für Emil rajzaival. A képzőművészeti alkotásokból performansz-kiállítás is nyílt Nulla-egész-hulla címmel az Újlipótvárosi Galériában. Szurcsik József megnyitóbeszédét közöljük.

A két művész rokon vonása a természethez való kötődés. Mayer Hellával ellentétben Zsombori Erzsébet képein nincs emberábrázolás, és mégis mennyire van. Az emberi lélek jelenik meg, csak épp madár, virág, fűszál formájában.

Szerkesztőségünk az Ünnepi Könyvhét alkalmából idén is átadja vers, próza és esszé kategóriában kiválasztott szerzőinek az Irodalmi Jelen-díjakat. Az elismeréseket Böszörményi Zoltán főszerkesztő nyújtja át az alkotóknak.

Akár el is maradhatna a Könyvhét, hiszen egymásnak esett a magyar bölcsességirodalom két meghatározó alkotója, Oravecz Nóra (Coelho legjobb magyar tanítványa) és Tibi atya (Humbákfalva alkoholista plébánosa).

Sándor Antal szobrászművész gyűjteményes kiállítása a budapesti Várnegyed patinás Magyarság Házában nyílt meg Hit – Művészet – Márvány címmel. A művész szakralitást sugározó, a szentség erejét, hitet és emelkedettséget hordozó alkotásai a művek spirituális terébe lépő világi és nem világi nézőt egyaránt töprengésre késztetik.

Szaggatott írásjelekként is felfoghatom a képet. Üzenet, amely kódolt, rejtett, A-tól F-ig fut a jel, egy kereszt mintázatát látom, egy háromszöget, amely Isten szemét is jelentheti. Rautner ecsetvonásai véletlenek lennének, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is tudatosan hozza létre az olvasható, olvashatónak vélt jeleket?