A Keserédes regénymorzsái Szomor Zsoltról szólnak, a balek újságíróról, aki akár lehetne Dé, Feri, Pósa, Esti Kornél, Bene Zoltán, Hajnóczy Péter, Szomory Dezső is, máskor a cethal gyomrában lévő Jónás vagy akárki, mert idővel úgy tűnhet, Szomor Zsolt mi vagyunk, vagy éppen a szomszéd, a híd alatt lakó hajléktalan. – Szekeres Nikoletta írása

Ügyesen megírt fiktív párhuzamos (ön)életrajz? Egy elrontott krimibe rejtett unalmas tanársors? Mi a „kis kavics” valójában? – Válaszok Vincze Ildikó írásában.
 
 

Fiaskó-e a Krasznahorkai-életműben az Állatvanbent című kötet? Csődöt mondanak-e Max Neumann képei kapcsán a párbeszédet imitáló maratoni mondatok? És egyáltalán: képes-e kihozni a sodrából ez a vékony kis könyv az olvasót? – Lénárt Ádám írásából megtudhatják.
 
 

Milyen újdonságokat tartogat még Kosztolányi Dezső életműve? Hogyan olvashatjuk, nézhetjük és hallgathatjuk a költő, író, publicista alkotásait? – Boldog Zoltán összefoglaló jegyzete ezekre keresi a választ.

​​​​​​​Hogyan vihető színre Kosztolányi Dezső egyik legismertebb regénye, az Édes Anna? Mennyire aktualizálható a cselédlány története? Mit szól mindehhez a néző? – Válaszok Molnár H. Magor írásában.

Az Erdélybe beleszerelmesedő, származása révén oda hazataláló hősnő történetében Ugron Zsolna egyfelől felvonultatja a modern lányregények kliséit, ugyanakkor igazi kincsesládikókat nyitogat a családi történetek tárából. – Laik Eszter írása.
 
 

 
A történet mesélője, Doppler, egy biciklibalesetben szó szerint fejreesik, agyrázkódást szenved, közben megvilágosodik. Rájön, addigi élete semmit sem ért, otthagyja munkáját, házát, egzisztenciáját, feleségét, lányát és fiát, kivonul ez erdőbe, messze a civilizációtól. – Szőcs Henriette írása.

 
Milyen novellákat ír egy biológus? Miért vonzódhat Gogolhoz, Kafkához és Örkényhez? Milyen is az, amikor az ember ivartalanul szaporodik? És ki az a Tull úr egyáltalán? – Megtudhatják Vincze Ildikó írásából és az utána következő novellarészletből.

Hobo hallgathatatlanná vagy halhatatlanná tette Pilinszky verseit? Hogyan néz ki egy tébolyult apokalipszis? Egyáltalán: mi köze van a versnek a zenéhez? – Válaszok Boldog Zoltán írásában.
 
 

Olvasható-e a Szeptember végén vámpírversként? Hogyan lesz Kazinczyból Don Corleone? Érdemes-e Berzsenyi Dániel verseit tanítani? Beszélhetünk-e cigány irodalomról? – Gera Csilla írását olvashatják

 
Kedélyeskedő anekdotázás vagy szépirodalmi igénnyel megfogalmazott kordokumentum? Modoros mese vagy Rejtő Jenővel vegyített Ottlik-utánérzés? Lüdércnyomás vagy lehetséges olvasmányélmény? – Ezekre keresi a választ Tülkös Terézia kritikájában
 
 

Vannak csendben meglapuló kötetek, melyekre nem hat a felhajtóerő, mert kis kiadóknál, szerény hírveréssel jelentek meg. Szelíd, kellemes olvasmányok, és ahhoz, hogy felfedezzük őket, nekünk is le kell csöndesednünk, belépve – ezúttal – a Tengerajtón.
Kapcsolódó anyag: Györffi Réka elmondja verseit

Képet alkotunk az olvasóról. Elképzeljük, mit, hol és hogyan olvas, néha még azt is, miért. Aztán egy fotó érkezik. Történeteket írunk hozzá, melyek rólunk is árulkodnak. Végül visszakerül mindez az olvasóhoz. – Szőcs Tekla fotójához Nádudvari Zoltán írt történetet

Ugyanaz az ember írta volna az elmúlt évtized leghatásosabb művét és legnagyobb kamukötetét? Mi marad fent egy évtized után a könyvespolcon? – Boldog Zoltán szerkesztői jegyzetéből most ezt tudhatják meg
 

Mit ér az irodalom, ha zsurnál? Mit ér a zsurnál, ha viharsarki? Hogyan olvashatók Kiss László kötetbe gyűjtött tárcái? – Szepesi Dóra írása többek között ezekre keresi a választ
 

Salman Rushdie legújabb regénye valóban „csak” mese lenne? Vagy a számítógépes játékok tényleg legyőzik a gyerekeknek szóló történeteket? Van-e átjárás a két világ között? – Stenszky Cecíliának az angol nyelvű kiadásról írott recenziójából megtudhatják
 

Sultanus Beatus regénye a nem oly távoli jövőbe, a 2012 utáni évekbe vezet el minket, amikor a maja időszámítás szerint elérkezik a világvége. A trollok átveszik az irányítást a portálok fölött, és nem elégednek meg a hozzászólás lehetőségével… – Boldog Zoltán szilveszteri recenziója

Az év végéhez közeledve megkértük szerkesztőinket, hogy értékeljék 2010 irodalmi eseményeit, és jövő évi tervüket megosszák velünk. Laik Eszter, Mányoki Endre és Onagy Zoltán válaszait olvashatják.

Az Irodalmi Jelen a 2010-ben megjelent kötetek közül a heti ajánlók alapján kategóriánként kiválasztotta az év legérdekesebbnek vélt 10 alkotását , melyeket alfabetikus sorrendben adunk közre. Indoklásként álljanak a legtöbb szerző és cím mögött a hozzájuk társított linkek.

Lanczkor Gábor első regénye biztosan megnyerné Néri Szent Fülöp tetszését. Miért is? Először is, mert nem ő a főszereplő, a történet elején kissé elmosódott, árnyékba burkolt alakja, személyisége fokozatosan, oldalról-oldalra bontakozik ki. A regény Cassio, egy családjától megszökött és Fülöp utcagyerekeihez verődött arisztokrata fiú köré épül, aki alig beszél néhány mondatot, róla viszont annál többet mondanak és gondolkodnak a többiek. Hallgatása, akárcsak Fülöpé. – Csepcsányi Éva írása