Három órát beszélgettünk, gyerekkorról, Déváról, a felolvasónődről, a világról, a szellemről, a párizsi évekről, a nőkről. A nyilvánosságnak szánt változatból a lényeg persze kimaradt. Ha sok mindent mond el az ember, bolondnak nézik, vágjunk. Tudjuk, mi! – kacsintottál, s meggyújtottad a huszadik cigarettát is, nagyokat köhögve, káromkodva közben.

Nncs sok időm a gondolkodásra, vészjóslóan fenyeget az ollóval, már nem a hajam féltem, hanem a fülem, a végén úgy járok, mint Van Gogh. – Varga Melinda tárcája.

A tíz parancsolat nem népszerű, nincs feltüntetve a metróaluljáróban, pólóra sem nyomtatják, mégis örökérvényű. Vallástól függetlenül magába foglalja a kimondott és nem kimondott szabályokat. Sok esetben megpróbáljuk kiforgatni, átfogalmazni, de az alap ugyanaz: a hat napon át teremtett világban élni, és élni hagyni.

Szente Anita jegyzete Dezső Kata Akiket hazavártak című debütkötetének bemutatójáról.

Szente Anita jegyzete Muszka Sándor és Orbán János Dénes humorestjéről – és az estről készült videófelvétel is megtekinthető.

Dobai Bálint, neved ezennel beíródott a metálmítoszok nagykönyvébe, s könyved bemutattatott Budapesten, a Nem adom fel kávézóban, a szerelmesek, avagy Bálintok napján, s a katolikusok nagy ünnepén, hamvazószerdán. A kötet újrakiadás, az eposzon apróbb finomításokat ejtett meg a szerző. A pompás kivitelezéstől maga Toldi Miklós (a kötet egyik „szereplője”) rockbandát alapítana örömében.

Ha minden jól megy, és Isten, akarom mondani a MI (vagyis a Mesterséges Intelligencia) is úgy akarja, éppen ma, 2018. február 6-án veheti kézbe a magyar olvasó az amerikai sikerszerző, Dan Brown legújabb regényét. Az angol nyelvű originál, az Origin tavaly október 3-án jelent meg, s alig egy napra rá több mint ötven fordításban dobták piacra világszerte. Az első félszázba a magyar nem fért bele – talán a labdarúgó válogatottak világranglistás helyezését vették figyelembe a promóciós guruk a különféle nyelvek és irodalmi könyvpiacok fontossági sorrendjének megállapításakor.

Király Farkas Sortűz című regényére.

A levelem Kolozsvárról írom, a huzatok és szelek városából, ahol fekete a tél, hónak nyoma nincs, csak a dér csípi a bőrt. December van. Advent. Arra gondolok, milyen lehet a karácsonyod az égiekkel, s van-e a másvilági létnek földi receptora.

„Olvassa el ezt a tájékoztatót a gyógyszerről, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” – Szőcs Géza irodalmi betegtájékoztatója, ami nem sok jóval kecsegtet.

Élet és halál, evilág és túlvilág találkozása: Szekáry Zsuzsanna és Dávid Ákos e témájú képzőművészeti munkái a budapesti Fahéj Kávézóban egy est erejéig a kortárs lírával és elbeszélő művészettel is ’találkoztak’ – Shrek Tímea jegyzete a rendhagyó tárlatmegnyitóról.

Azt hiszem, hogy kevés demoralizálóbb élményünk van annál, nem sok kiszolgáltatottabb helyzetet tudunk elképzelni, mint amikor dolgunk végeztével tennénk az automatikus mozdulatot, de csak az üres guriga pördül meg részvétlen a műanyag tartókaron. Pedig a toalettpapír használata, legalábbis a civilizált Európában, nem olyan régi keletű találmány, mint gondolnánk.

Megérkeznek Győrbe, a Batthyány tér sarkán álló – eredetileg szakmunkástanuló-szállásként szolgáló, egyébiránt ma is meglévő – épületbe. A benttartózkodás bizonytalan kimenetelű, akár őrizetbe vétellel is zárulhat. S akkor belép a pufajkások parancsnoka – aki régi, fiatalkori dorogi ismerőse Grosicsnak, így tegeződnek.

Arany-ősz van – október elossziánosodott ugyan, de ez a ködös, „híves, borongó” idő illik a Nagy Szalontai emlékéhez.

Ha most nem figyelünk, néhány évtized múlva az épp aktuális közösségi média falára újra kiírhatjuk, hogy metoo, de pár hónap múlva az élet ugyanúgy fog menni tovább. A csukott ajtók, irodák és színházak, szerkesztőségek és tévéstúdiók megtelnek utánpótlással, rajtunk is múlik, milyennel – Varga Melinda jegyzete

Az ősz a záró sorok, a katarzis, a pont, az utolsó mondat ideje. Az ősz az, amikor becsukjuk a frissen megpucolt ablakot, és rácsodálkozunk a tarka tájra.

A rendszert szolgai módon kiszolgáló féltehetségek, a rendszer ideológiát fércművekben tematizálók, támogatók azonban nem panaszkodhattak: bőséggel jutott pénz rá, hogy nyomdafestékhez jussanak. – Mohai V. Lajos írása Balassa Péter emlékére, aki idén lenne 70 éves.

Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia első szabadegyetemén a jó közösségi élmény mellett számomra leginkább pozitív tapasztalat az összművészeti jelleg volt, a szakmai programok megerősítettek abban, hogy az irodalomnak nyitnia kell a társművészetek, a zene, a film, a képzőművészet irányába.

Irodalomstratégia ugyan nem született Árkoson idén (sem), de, amint Bréda Ferenc találóan megfogalmazta: ha már idejöttek ezek a magas rangú, a magyarságot vezető politikusok, az azt jelenti, hogy nekünk valamiféle funkciónk kéne legyen, és meg kellene értenünk, hogy szükség van ránk.

Az irodalom már rég túllépett a papíron mint egyetlen hordozón. Volt hasonló paradigmaváltás korábban is – hogy ne szóljunk másról, csak korának megahekkeréről, Johannes Gutenbergről, aki a XV. században a nyomtatás prezentálásával (hisz talán nem is ő találta fel a művelethez szükséges komplett eljárás- és eszközcsomagot) egyenesen az Egyházat s annak könyvsokszorosítási monopóliumát hekkelte meg. Szépen, igényesen – neki volt fantáziája.