„Fényesen csendel a tükör
csak úgy magamagának,
az esti csendben, a háborúban,
kipillant, kikacsint
(mondom, a háborúban,
a negédes háborúban).”
(Zudor János: Tükör)

álmomban hózivatar voltál nem bántad hogy lesodorsz az útról nagy széllökésekkel

Ha én lennék a Teremtő Isten, fehér ruhát adnék a lányra.

(A) költők pusmognak a dunna alatt, a rét már ébred.

Az Irodalmi Jelen rendhagyó lapszámbemutatójára szeptember 29-én este nyolc órától kerül sor a Nyitott Műhelyben.

nyálad sálat von nyakam köré
kezeid melegen tartják melleimet
körmöd lekarmolja a hideget fenekemről