Rokonok – Móricz Zsigmond ma is aktuális társadalomkritikája a Kolozsvári Állami Magyar Színház színpadán.

Tompa Gábor mintha a darab aktualizálhatóságának a határait kereste volna, s így olyan síkját fedte fel annak, amit még nem érzékeltem, pedig minden bizonnyal ott rejlett eddig is Shakespeare szövegében.

A nyolcadik Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál előadásain jó érzékkel egymáshoz kapcsolt színpadi produkciókat követhettünk végig. A Félelem – Remény kulcsszavakra építkező színházi mustra a legkülönfélébb stílusú műveket találkoztatta egymással. Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója a fesztivált úgy álmodta meg, mint egy-egy színpadi rendezését, mindennek megvolt a pontos helye és szerepe a programban, ezért sokkal intenzívebb volt a befogadói élmény is.

Hogyan képzelünk el egy légüres teret? Mit értünk meg egy ismeretlen nyelven? Mi olvasható ki az összemosódott betűkből? Hol születnek a történetek? Lehet-e a hiány a teremtés előfeltétele?

A fesztivál nyitóelőadása a Kolozsvári Állami Magyar Színház Hamlet produkciója Tompa Gábor rendezésben. Azért is esett a választás erre az előadásra, mert az idén fennállásának 230. évfordulóját ünneplő kolozsvári színház történetében William Shakespeare világhírű tragédiájának mindig hangsúlyos szerepe volt.

A félelem nyakadra fonja hurkát,
s előhozza belőled, ami bujkált:
kezes bárányt, kit minden rend szeret.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában tartott évadzáró ünnepségen Tompa Gábor, az intézmény igazgatója értékelte az elmúlt évadot. A premierek, a műsoron lévő előadások, a külföldi vendégszereplések, a díjak és elismerések mellett a Ványa bácsi századik előadása is a társulat színvonalas és kemény munkáját dicséri.