A gyakran meghökkentő történetek mögött felsejlő emberi arcokra ráíródott kegyetlen sorsuk és sorstalanságuk: mintha csak kétféle ember élne a Földön: azok, akik erőszakolnak és azok, akiket megerőszakolnak. Egy következő életben pedig – maradva a halál után is a „nyócker”-ben, természetesen – e szerepek majd felcserélődnek. Hogy igazságosan legyen elosztva minden ebben a nyomorúságos életben.

És aztán a Bartók nevű kocsmában – ami a Teleki tér sarkán van, és nagyon sok évig Bartók kocsmaként üzemelt, aztán festéküzlet lett – törték be a Juditot egy biliárdasztalon. Összegyűlt a Vilikének rengeteg haverja ott, ittak, ünnepeltek, aztán egymás után átmentek rajta. Ez volt a szokás. Ha ez megvolt, utána aztán bárki békében strichelhetett.

és kérdezted, hogy
hoztam-e virágot,
nemet intettem,
és körbemutattam,
hogy itt nincs virág,
se nedves orrú állatok,
se tündöklő angyalok
(csak te és én, meg a halál)

kéményseprő lett nem jogász
mit sem sejtve fütyörészett
én pedig hálát adtam az égnek
hogy ma szép idő van
és a kertben lehetek
és hogy az ápolók ma reggel
a gombos kényszerzubbonyba
öltöztettek fel

Varga Melinda beszélgetése Pál Dániel Leventével az Álmaink piros sportladája című kötetéről.

Varga Melinda verses beszámolója Demeter Szilárd, Muszka Sándor és Kubiszyn Viktor kolozsvári kötetbemutatójáról

Idén ötödjére szervezte meg négynapos fesztiválját, a Woodstock az Ugaron A&tB tábort Ópusztaszeren az Anna and the Barbies, vagyis Pásztor Anna zenekara. A fesztivál a szabadságot hirdeti, amelyben kitüntetett szerepet kap az irodalom. Shrek Tímea nemcsak tudósítója, de aktív közreműködője is volt a tábornak. – Woodstocki napló öt felvonásban.

Könyvheti körképünknek a harmadik részéből megtudhatják, hogyan dedikáltak szerzőink, Muszka Sándor, Pál Dániel Levente és Varga Melinda az Irodalmi Jelen standjánál, milyen izgalmakat tartogat Kiss Judit Ágnes új nagyregénye, illetve hogyan kötődik a próza a tangóhoz.

„Aki a könyvet megveszi, vélhetően azért veszi meg, mert szörnyülködni akar az alulnézetből látott emberi sorsokon, meg akar mártózni egy számára idegen, egzotikus alvilágban, ahol pénzért minden kapható, ahol előbb ütnek, mint kérdeznek, és mindenki tetováltatja a családi fényképalbumát.
De nem fognak fegyverek dörögni. Pál Dániel ugyanis olykor megrendít, elcsodálkoztat, óvatoskodón tán meg is botránkoztat, de a direkt, szociós, riportszerű leírások arany középútjáról nem lendül el a brutalitás felé, nem osztogat pofonokat.” – Pál Dániel Levente kötetéről Juhász Kristóf is megírta gondolatait.

puha bőröd körül
nyelvem lett ruhád,
gyolcs szemérmed elé, hangtalan vonod,
ahogy fény körül libbenő bogárhad
falja a fényt, míg le nem kapcsolod

A budapesti Restro Puskin szolgál otthonául Szekáry Zsuzsanna Párhuzamos világok című festménykiállításának, melyet május 24-én nyitott meg Kovács-Tóth Noémi. A rendezvényen felolvasott Nagy Koppány Zsolt, Lőrincz P. Gabriella és Pál Dániel Levente. – Képes riport a helyszínről.

A jó irodalom az, amely képes beköltözni a mindennapokba, nem hagyjuk otthon, hurcoljuk magunkkal, megváltoztatja a gondolkodásunkat, alakítja a látás, az érzékelés, az értelem és érzelem bonyolult rendszerét bennünk. Az Athenaeum kiadásában a 2017-es Könyvfesztiválra megjelent Pál Dániel Levente-mű ilyen, jó irodalom, letehetetlen olvasmány!

„A helyszín Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete. Nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa, sok itt ragadt vagy ide sodródott emberrel és sorssal. Sokszor az az érzésem, mintha itt egyszerre múlna és állna meg az idő. Az egyik utca a századfordulós Párizs, egymás felé dőlő régi polgárházakkal, a hajdani polgárgazdaság málló faldíszeivel, a kispolgári erkölcsök és ízlés diszkrét túlzásaival. Egy másik utca az új Berlin kristály alakú bevásárlóközponttal, szökőkutakkal és kaszinóval.” – Pál Dániel Leventét legújabb könyvéről, Az Úr Nyolcadik Kerületéről kérdeztük.

téged hívlak, mikor baj van,
gyülekeznek a szomszédban,
legyen bennem nagy alázat,
meg se halljam, ha gyaláznak.

Az Irodalmi Jelen csapata október 4-én, népes közönségével együtt ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Komoly és vidám felolvasások, slam és vetítés, ünnepi falatok – beszámolónk a helyszínről, sok képpel.

Folytatjuk Pál Dániel Levente novellasorozatát, amellyel Budapest nyolcadik kerületének mélységeibe szállhatunk alá. Szigorúan csak tizennyolc éven felülieknek!

Istenhez ma
nincs lábjegyzetünk,
és annyi szépség
vesz minket körül,
de hiába, hisz
férfiak vagyunk,
s más az esztétikánk –

…a költészet végtelen hatalma
nyűgözzön le.
Ezért, és csakis ezért ér

…a költészet végtelen hatalma
nyűgözzön le.
Ezért, és csakis ezért érdemes élni!

„puha bőröd körül
nyelvem lett ruhád,
gyolcs szemérmed elé, hangtalan vonod,
ahogy fény körül libbenő bogárhad
falja a fényt, míg le nem kapcsolod”.

Lehet-e őszintébb egy köpés, mint egy gratuláció? Jót tesznek-e a közösségi oldalak a kortárs irodalomnak? Nyitottak vagyunk-e egymás véleményére, vagy mindenki csak a saját „igazságát” szajkózza? Jegyzetünkben ezekre keressük a választ.