A bemutatott könyv a Határtalan édességek címet kapta, és két szerző jegyzi: Vojtek Éva, valamint Bihari Zoltán. Vojtek Éva a bemutató során többször utalt rá, hogy bár ő volt az ötletgazda, a munka oroszlánrészét Bihari Zoltán végezte, aki különböző források segítségével felkutatta, hol és milyen cukrászatok működtek a határainkon túl a második világháború háború előtt.

Állandó szerzőnk, Acsai Roland idén ünnepelte 50. születésnapját. Gáti István kisfilmjében a költő abonyi gyerekkoráról, felnövekedéséről, pályája alakulásáról, családjáról, madarakról, Tandori Dezsővel való ismeretségéről és költészetről beszél. 

A Magyar PEN Club hagyományaihoz híven ismét egy karácsonyi felolvasóesttel köszöntötte tagjait és az olvasókat.

Paetzkének nem ez az első saját regénye, és a fordítások segítségével folyamatosan fejlődött az írói nyelve. Azok stílusa is hatott rá, akiket németre átültetett: Mészölyé, Konrádé, Petrié, Szőcs Gézáé és Balla Zsófiáé – Balla Zsófia az esten is jelen volt – és még hosszan sorolhatnánk. – Hans-Henning Paetzke Ábrándok című regényét mutatta be az Írók Boltjában az Irodalmi Jelen Könyvek: a szerzővel Márton László és Laik Eszter beszélgetett. Acsai Roland tudósítása.

Beáék udvarán két hinta lógott egymás mellett az öreg diófán, amely árnyékot vetett nyaranta a kis udvarra. Az egyik hintában én ültem, a másikban a kis Bea, és mivel nem tudtuk lökni magunkat, Eulália nénit kértük meg, hogy segítsen. Kezdetben mosolyogva lökdöste a hintákat, de egy idő után egyre magasabbra szálltunk.

​​​​​​​Fennállásának harmincadik évét ünnepelte szeptember 15-én a Parnasszus költészeti folyóirat a Nyitott Műhelyben. A jubileumi lapszám bemutatójához természetesen ünnepi műsor dukált, melynek zenei betétjeit Müller Péter Sziáminak köszönhettük.

Bollobás Enikő Létörömök költészete című, frissen megjelent tanulmánykötete Szőcs Géza költészetével foglalkozik. A PIM dísztermében rendezett könyvbemutató résztvevői maga a szerző, Horváth Kornélia, Böszörményi Zoltán, valamint Mezei Gábor voltak, és a beszélgetést Farkas Wellmann Endre vezette.

Vannak alkotók, akik mintha kortalanul hajóznának az időben, és alkatuk, kisugárzásuk, szellemiségük nem árulkodik az évek múlásáról. Acsai Rolandot is az örök „fiatal költők” között tartják számon a legtöbben – holott ötven életéve „elszelelt”; immár középkorú családapa, világot és alkotói stációkat megjárt lírikus-író, közel harminc kötettel, színpadi bemutatókkal és számos műfordítással a háta mögött.

Kígyó érkezett a kerti kúthoz szomját oltani
egy forró, nyári napon, amikor
a forróság miatt még pizsamában odaértem.

Lesétáltam a lépcsőn a terebélyes, sötét szentjánoskenyérfa
különös illatú, mély árnyékában, majd kezemben a kancsóval
várakozni kezdtem: ott álltam, és vártam a soromra,
mivel ő ért előbb a kúthoz.

a kígyók, szalamandrák, kerubok és hasonló lények nyüzsögnének Acsainál, akkor bizonyára mitikus-biblikus szerzőről beszélnénk, de nem biztos, hogy igazunk lenne. – Boldogh Dezső tanulmánya Acsai Roland költészetéről.

Elmúlt ötven év

A fészek újra látszik, üres már minden ág.
Az ágakon keresztül, a rések százain
a szürkehályog-égbolt talán miránk lelát,
mely ossziáni éppen, és cseppet sem latin.

Ha majd derűs lesz ismét, a kócos szarkafészket
levélnek lenge zöldje előlünk eltakarja,
és hajnalonta már az új csörgésével ébreszt
fénylő, korom-szmokingban az ágakon a szarka.

​​​​​​​Szenvedélyesen szereti a hivatását, és egyetlen, munkával töltött napot sem hagyna ki. Verseit szinte minden korosztály olvassa, ahogy színdarabjait is egyre többen látják. Eközben kisebbik lányáért jár az óvodába, zebrapintyeket etet, kijár a hegyekbe a családdal, és az alkotómunka mellett még remek tudósításokat is ír. – Ötvenedik születésnapja küszöbén Acsai Rolanddal beszélgettünk.

Ma szótlan ül
az idő, és látszódik a karjában
hagyott kanül.

​​​​​​​Március hetedikének estéjén a Magyar PEN Club legújabb PENDRIVE-estje a nőket ünnepelte a költészet, az egymásra figyelés, és a zene jegyében az S4 Háló nagytermében. A maratoni esemény négy órán keresztül zajlott, természetesen zenei betétekkel és szünetekkel színesítve.

Halmai Tamás költő és esszéíró határfeszegető könyvvel jelentkezett. A varázsló madara című munkája a líra és a próza, az esszé és a fantasy, az irodalomra nevelés és az ökotudatosságra való figyelemfelhívás, az ifjúsági irodalom és a felnőtteknek szánt művek határterületein mozog, és akkor még a művek filozófiai rétegét nem is említettem… A könyv az alcím szerint „regényjáték, versekkel”-ként határozza meg magát.

Nagy médiaérdeklődés mellett zajlott le a Csoóri Sándor 95. születési évfordulójára rendezett megemlékezés. Miközben a nagyszerű színészek izgatottan készültek az előadásra, zsúfolásig megtelt a Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme. Az est során Hankó Balázs, Demeter Szilárd és Kodolányi Gyula mondott beszédet, valamint Császár Angéla, Rátóti Zoltán és Rubold Ödön színművészek verselőadását hallgathattuk meg, melyet két zenész, Balogh Ferenc és Bánkövi Bence játéka színesített.

Újabb izgalmas verseskönyvek bemutatójára került sor az év elején, január 16-án, a Háló Közösségi Központban. Jól indult az év. A szerzőkkel ‒ Kopriva Nikolettel és Farkas Gáborral ‒ Iancu Laura költőnő beszélgetett. ‒ Acsai Roland tudósítása.