Csepcsányi Éva, a fiatal költő- és írónemzedék Prima Primissima Junior-díjas alkotója, az Irodalmi Jelen állandó szerzője a Nádor Kávéházban mesélt Novák Valentinnek arról, meddig jutott az „egri leányka” irodalmi pályafutása kezdeti éveitől.

Különleges élményben lehetett része az Írók Boltja közönségének: Jim Northrup indián költő budapesti felolvasássorozatának első estéjén a rezervátumok költészetével ismerkedhettünk meg, Gyukics Gábor tolmácsolásában.

A Magyar Írószövetség könyvtárában Mandics György íróval, rováskutatóval beszélgetett Tábori László keletkutató. Az izgalmas eszmecsere során a tudósok annak nyomába eredtek, milyen volt a történelemkönyvekből rendre kihagyott ősi írásrendszerünk.

Valósághű vagy sem, szórakoztató vagy sem, egyáltalán krimi-e, vagy valami más – Babiczky Tibor szerint mindegy. A lényeg, hogy írt egy regényt, és közben nem akart abszurdabb dolgokat kitalálni, mint amilyenek az életben is előfordulnak. A Magas tenger című könyvet a Gödör Klubban mutatták be, a szerzővel Simon Márton beszélgetett.

Hogyan tudta megvédeni magát egy özvegy, vagyonos nemesasszony, mi áll a boszorkányperek hátterében? – ezt boncolgatja Ugron Zsolna legújabb, Erdélyi menyegző című regénye, amelyet Lévai Anikó és Molnár-Bánffy Kata mutatott be a kolozsvári Bulgakovban.

A Csontreálban kedvet kaphattunk az Irodalmi Jelen februári lapszámának elolvasásához, Hegedűs Gyöngyi elárulta, miként lett Bora, Mányoki Endre megosztotta az átalakuló Verstörténés rovat terveit, és nem utolsósorban remek zsíros kenyeret faltunk.

Demény Péter A lélek trolija című, új esszékötetének (Korunk-Komp-Press, Ariadné Könyvek-sorozat) szereplői közismert írók, költők, színházi emberek, képzőművészek, filmszínészek. A személyes hangvételű, hiteles írások szerzőjével Balázs Imre József és Szabó Réka beszélgetett a kolozsvári Minerva Házban.

Ideje kijelölni helyét a magyar művelődés- és irodalomtörténetben, már csak azért is, mert Benedek Elek mellett ő volt a magyar gyermekirodalom megteremtője – mondták az előadók a Pósa Lajos-emlékév megnyitó ünnepségén, ahol a költő leszármazottai mellett a Jókai és a Gárdonyi család tagjai is részt vettek.

Szabadulni képtelen, szabadulni nem akaró, mert mindvégig magát szabadnak érző és tudó lélek tárja elénk önmagát, dilemmáit, látásmódját, a látvány tárgyát és alanyát. Mindvégig a megformáltság igézetében vagyunk, foglyok, ablak kitárva, menekülni lehet, elrepülni (Repülés), de a szem csak visszanéz, visszajár, akár egy hazajáró lélek.

Izsó Zita Gérecz Attila-díjas költőnővel verseinek egyediségéről, a költőházasság hatásairól, generációs összetartozásról beszélgetett a Bookta kávéházban Boldogh Dezső.

A Spanyolnátha művészeti folyóirat betöltötte tizedik „életévét” – születésnapját Miskolcon ünnepelték munkatársai barátok, szimpatizánsok körében.

Gergyai Albert-emlékkonferenciát rendeztek Szávai János és Szávai Dorottya kezdeményezésére a Francia Intézetben, ahol neves irodalmárok előadásaiból rajzolódott ki a Nyugat páratlan stílusú esszéistájának, a franciás műveltség legjelentősebb magyar képviselőjének alakja.

A Magyar Kultúra Napját Sepsiszentgyörgyön irodalmi esttel ünnepelték, amelynek vendége Király László József Attila-, Déry Tibor- és Arany János-díjas költő és Szilágyi István Kossuth-díjas író volt. A meghívottakkal Fekete Vince, a Székelyföld főszerkesztő-helyettese beszélgetett.

Az Országos Széchényi Könyvtárban egyetlen napra kiállították a Himnusz eredeti kéziratát, Szilágyi Márton előadásából pedig megtudtuk, miért egyedi és különleges a nemzeti himnuszok között a magyar.

Szakítani a kőszínházak hagyományával, közvetlenebbül szólni a nézőhöz, bevonni a színpadi játékba – a kolozsvári független színházi társulat, a Váróterem Projekt improvizációkra épülő, Advertego című előadását a hét végén láthattuk a belvárosi, Brassai utcai előadóteremben.

Az Új Forrás legújabb számát a popkultúra egy „durva” műfajának szentelték a szerkesztők: a trash szókimondó, nyers, és nagyon modern irányzat, mely az irodalomban is helyet követelt magának. Dunajcsik Mátyás, Bartók Imre, Nemes Z. Márió és Sepsi László az irodalom „való világában” merültek el a lapszámbemutatón.

Ritkán van alkalmunk vastapssal kísért, teltházas irodalmi esten részt venni – az Országos Idegennyelvű Könyvtár Nagy László-emlékműsorának végén a közönség nem akarta a pódiumról elengedni Torma Mária előadóművészt és a Sebő Együttest.

Előítéletek is nehezítik a cigány irodalom helyzetét Magyarországon, amelyről viszonylag keveset lehet hallani és olvasni. D. Magyari Imre és az Országos Idegennyelvű Könyvtár a cigány irodalom és folklór bemutatására törekszik, akár szakmán kívüli érdeklődőket is megcélozva.

Kosztolányi-képünket évtizedek óta befolyásoló elírásokat, félreolvasásokat is tisztáz a kritikai kiadássorozat levelezés-kötetének első része. A monumentális levelezés első szakaszából született könyvet a kutatócsoport néhány tagja mutatta be az Írók Boltjában, hatalmas érdeklődés mellett.

Alteregó-költészet, amely elrejti előlünk a testi vágyat, „arckészítés” énvesztéssel, utalások klasszikus és kortárs költőkre – a Bretter Kör legutóbbi ülésén magasra röpült a labda, egyedi alkotói világ bontakozott ki.