„A jövő előttünk romokban hever…”
Húsz perc késés után otthagyni készültem a Prae lapszámbemutatóját – hiába ígértek Marnó Jánost és beszélgetést az X generációról –, ám ekkor a TreffOrt Kert léhűtői közt terminátorként megjelent a már számtalan irodalmi klubot, túrát, tábort szervezett Bacsó Péter. A haldokló nap fényében beszélgetve könnyebb volt kivárni, míg az Y generációhoz tartozó fiatalurak felfáradtak végre a pódiumra, hogy Couplandet és Ellist magasztalják.
X generációs körkép a Prae révén
„A jövő előttünk romokban hever…”
Negyvenedik számához közelít a negyedévente megjelenő Prae folyóirat, a negyedik ikszhez, mondaná a műveletlen latin. A tízéves fennállást és a hároméves Prae.hu-t ünneplő válogatásba vélhetőleg kerülnek majd cikkek a
2004-es Bret Easton Ellis-számból, és talán a mostani Generation X tematikájúból is, melyet hétfőn mutattak be, az amerikai MTV-nemzedékről szóló beszélgetéssel kísérve.
Coupland regényét és az annak nyomán elnevezett X generációt, valamint a szintén 1991-ben megjelent Amerikai pszichót és utóéletét elemezték közérthetően, elsősorban irodalmi szempontból. Kiderült, hogy képesek elmondani magyarul, amit a tanulmányokban olykor retorikai szakkifejezésekkel takargatnak. Írásban lehet hivatkozni Kulcsár-Szabó Ernőnek olyan elegáns megállapítására, mint „nem a dolgokról, hanem azok esztétizált formáinak nyelvi emblémáiról tud”, élőszóban viszont rögtön kiderülne, hogy ez semmitmondó közhely. (Leírva is.) Miért hiszi el az ifjabb korosztály is, hogy akkor lesz tudományos egy tanulmány, ha felmutatja az irodalomelmélet „kötelező” latin zsargonját? „Képtelenek megteremteni saját” nyelvüket? (Ezt a Prae hátlapjáról loptam, persze.) S majd ők is továbbörökítik ezeket a fogalmakat? „Atomot nekik!”
X generáción nagyjából a vietnámi háború idején világra jötteket értik. „Egyes kutatók az 1965 és 1976, mások kissé szélesebbre véve, az 1961 és 1981 között születetteket sorolják ide – az ezt követő nemzedékre, a ’80-as években születettekre pedig már az Y generáció elnevezést alkalmazzák. Ám az ilyen egyszerű, statisztikai felosztás azért is problémás, mert e generáció egyik ismérve sokak szerint éppen a nemzedéki tudat hiánya, az a jellegzetesség, hogy a korosztály tagjai nem alkotnak csoportot, nem akarják elkülöníteni magukat a korábbi időszakoktól, amennyiben minden különösebb, a generációs identitást megalapozó és definiáló közösségérzet illetve közös cél hiányzik belőlük” – foglalta össze Kisantal Tamás az Ellen-ellenkultúra című írásában. Nihilista, kilátástalan, elbaszott bagázs (vagyunk). Megannyi két lábon járó élőholt, száz és száz alkot egy sort. Arcátlan nemzedék. „Egy üres, törékeny mozdulat.”
A sárkányfüves Bacsó Péterrel azon merengtünk a kihunyó nap fényében, mi lett a Sárkányfű alapítójával, Fogarasi Zsolttal, vagy Az Irodalom Visszavágot kitaláló, nagyívű pálya ígéretét hordozott Bunyevácz Tamással. Hová tűnt a sok virág? – dúdolgatta hippi énem. Persze, rájöttem már, hogy nem kell félni a bombától (illetve szeretni lehet, megmondta Kubrick), de tartok tőle, hogy túl messze a part, ahogy az ETA vonósnégyes tolmácsolta. „Alapvetően cinikus, szkeptikus, bizalmatlan és elidegenedett generációról van itt szó, amely elsősorban az azonnali vizuális benyomásokra épít” – írta a Praeben Berta Ádám, aki a TreffOrt Kertben svájci óraszerű szerkezetű, szinte hibátlan regénynek nevezte az X generációt. A fogyasztó társadalom bűvkörében tévelygők teljes leépülését radikálisabban bemutató Amerikai pszichót ítélte viszont maradandóbbnak a kánonban Fodor Péter. Coupland vs. Ellis – Alien vs. Predator. Fanyar humorú, lényeglátó kérdésekkel mérette össze munkásságukat, elbeszélésmódjukat Pál Dániel Levente főszerkesztő-helyettes. Megtudtuk L. Varga Pétertől, hogy Coupland optimistább, ökotudatos, elfogadó, olykor a hippinosztalgiát is megjeleníti, s szereplői a tudatos beszéd, mesélés által újrateremtik magukat. Ellis redukált, minimalista elbeszélői tudattal és nyelvvel rendelkező figuráival azonban nem azonosulhat az olvasó. „Ha nem bűnöző vagy sorozatgyilkos az elbeszélője, akkor is kattant” – magyarázta Berta, miért válik lehetetlenné a normalitás meghatározása is. Felidézte, hogy az ELTE BTK szomszédos épületének egyik oktatója azt nyilatkozta: Ellis esélyes volna a Nobel-díjra. Felidéztem, mit tanítottak, atomvillanás esetén mi a teendő. Hiszen Ellis nem felel meg az olvasástól valamit (értékrendet, útmutatást) váró laikus olvasóknak sem. „Ellis illusztrálja, hova jutott a világ, Coupland pedig érvel amellett, hogy ez így nincs jól” – érhetünk egyet a Leértékelt áruk a valóság polcán című írás szerzőjével.
Éppen ügyesen beleringattam magam a világ a vesztébe rohan gondolatkörbe, mikor a Prae 38. számában középkori és reneszánsz szövegek fordításával szereplő Horváth Viktor kezdett remek regényéből felolvasni, majd Marno János és Bajtai András adta elő felváltva néhány versét. Gyorsan átfutottam Kisantal Tamás tanulmányát a Simpson családról, és Nagy Koppány Zsolt vicces prózáját, s mindjárt nem azt kezdtem számolgatni, hány év múlva robban fel a Nap. Ha nem utálnám az öntudatos, harsány, cigarettázó-söröző-napfürdőző közönséget, megnézném a TreffOrt Kertben a Prae.hu augusztusi programjait is. Így maradnak a kedvenc Rambo-filmek és Napalm Death-kazetták.
Kép és szöveg: Klein László
Kapcsolódó:
Prae-ajánló: http://prae.hu/prae/news.php?aid=4048
Jöjj el, napfény! http://indavideo.hu/video/Hair_magyarul_-_Jojj_el_napfeny
Bret Easton Ellis-infók: http://konyves.blog.hu/tags/bret_easton_ellis
Horváth Viktor-interjú: http://www.irodalmijelen.hu/?q=node/2726
Prae 38. – Generation X
Tartalom
generation X
Berta Ádám > Leértékelt áruk a valóság polcán. Coupland és Ellis
L. Varga Péter > Medialitás és az „érzékek lehengerlése". Douglas Coupland: X generáció
Fodor Péter > A szerző, amint írja önmagát. Bret Easton Ellis: Holdpark
Kisantal Tamás > Ellen-ellenkultúra. Műfaji és poétikai mozgások a ’90-es évek populáris kultúrájában
Permutáció
Bajtai András > Versek
Deres Kornélia > Versek
Szilágyi-Nagy Ildikó > Bohóc van a fiókban
Tolvaj Zoltán > Győztes szív
Ijjas Tamás > Fényviszonyok
Turányi Tamás > Versek
Farkas Tibor > Rassz-terápia
Székelyhidi Zsolt > A virslid meghajlítása
Molnár Illés > Versek
Kiss Orsolya > (Szentpétervár-Budapest)
Nagy Koppány Zsolt > Amelyben Ekler Ágostra
Sopotnik Zoltán > Versek
Marno János > Nárcisz
Középkor-reneszánsz-kora újkor > Bölcs Alfonz, Dénes király, Estevan de Guarda (ford.: Horváth Viktor)
Moduláció
Géczi János > Xonkyli II. Kínai útinapló
Rácz I. Péter > Irány dél, dél-kelet (Dragan Velikić: Orosz ablak ; Florin Lăzărescu: Mennyből a küldött)
Seress Ákos > Titkos világok (Orhan Pamuk: Fekete könyv)
Kalapos Éva Veronika > „A létezőket nem kell megsokszorozni". Raymond Carver „alacsony lakbérű tragédiái”
Coda
Japán
