Ugrás a tartalomra

 

Sütő András

(1927. június 17.–2006. szeptember 30.)

Sütőnél, Sikaszóban

1981 augusztusa, erdélyi körút. Emlékezetes nyolcvanegy augusztusa, ekkor hal meg Hajnóczy Péter (harminckilenc évesen), amivel azért nemigen lehetett számolni.

Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Korond, Gyergyószentmiklós, illetve Hargita inkább. Gyilkos tó. Kolozsváron festő-szobrász barátnál. Vásárhelyen Marosi Barnánál, Szejkefürdőn a hegyoldalban Orbán Balázsnál. Sikaszóban ugyancsak fényesre, parkszerűre kaszált hegyoldalban Sütőnél. Érdekes, Erdélyben mindenhová hegynek fel lehet eljutni. Mintha lefelé nem volna. Vásárhelyről furcsa, gömbölyű orrú busszal, mint mifelénk hajdan a fakarusz. Szalmakalapos székelyföldi emberek, kosárba zárt malacok, rosszkedvű birkák és rettegő kiskecskék társaságában. Végig a nőmmel és a barátommal, aki egy füst alatt a búsúgóm is. Nem tudom, persze, nem. Én fizettem az utat. A jegyeket elrakja. Gondolom, elszámol a belügynél. Etetem, itatom. Mert nincs pénze. Nyilván ezt is elszámolja. Jár a költségtérítés.

Nem gondolok besúgóra. Miért tenném? Mit súgnának rajtam? Az sem tűnik fel, hogy mennyire tudja, hol kell leszállnunk. Merre kanyarodjunk, pedig soha nem járt Sikaszóban. Fél évtized után, amikor egyedül jutok ki Zetelakára, órákat gyalogolok, és nem találom meg a kocsmát-kisboltot, az eltérőt, a házat. A Kis-Küküllő szakaszt sem. Évek telnek el, mire fény derül a kettős életre. Egyszerűen nem fért a fejembe, hogy valakit ilyen profi módon felkészítsenek. Rendőrben, téglában, feltételezett besúgóban csak agyalágyultat láttam addig. Barátom profi. Kétségtelen. A szemét is kitermeli a profijait.

Nem akarok Sütőhöz menni. Elég nekem az Anyám könnyű álmot ígért. Minek az író mellé? Ő erőszakoskodik, mondván, milyen jó lesz az mindenkinek. Azóta persze tudom, írót a hideg rázza a váratlan vendégtől, Ceausescu utolsó évtizedében pedig még inkább. Ez ilyen világ.
Nem bántó, hogy bizalmatlan. Mert az. Ülünk a teraszon, lelátunk az útra, a fekete bazaltkövekkel teli folyóra. Felesége túrós puliszkával kínál. Idegenek vagyunk. "Pestiek." Barátom könyvet ajándékoz Sütőnek. Erre jutott pénz. Hangosan, hosszan kérdezgeti. Készült írószövetségből, kortárs irodalomból. Kényelmetlen. Én csak ülnék, hallgatnám, amit kedve van mondani. Ha nem beszél, nincs kedve, nem hallgatnám. És az is rendben van.

Készültem, hogy majd egyszer illően bejelentkezve meglátogatom, elárulom, én voltam a fiatal magyar író, aki a saját besúgójával látogatta meg nyolcvanegy nyarán Sikaszóban. Megkérdem, mit szól hozzá. De ez már elmarad.

Sütő András (Pusztakamarás, Románia, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder-és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Díjai:
Füst Milán-díj (1978)
Herder-díj (1979)
Állami-díj (1951; 1953, harmadik fokozat)
Bethlen-díj (1990)
Kossuth-díj (1992)
Kisebbségekért-díj (1995)
A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1997)
Hazám-díj (2002)
A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje /polgári tagozat/
(2005) - az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.

Sütő András a feleségével

 

Ismertebb művei:
Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
Anyám könnyű álmot ígér (regény) Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1970
Istenek és falovacskák (esszék) Bukarest, 1973
Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
Csillag a máglyán (dráma) Bukarest, 1975
Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
Engedjétek hozzám jönni a szavakat (esszé) Bukarest, 1977
Évek – Hazajáró lelkek (cikkek, naplójegyzetek) Bukarest, 1980
A szuzai menyegző (dráma), 1980
Advent a Hargitán (dráma) Budapest, 1987
Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
Szemet szóért (naplójegyzetek) Debrecen, 1993
Heródes napjai (Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról) Debrecen, 1994
Balkáni gerle (dráma) Budapest, 1999
Erdélyi változatlanságok (Esszék, cikkek, beszélgetések) Debrecen, 2001
Létvégi hajrában (Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek) Debrecen, 2006

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.